Ellenforradalom

Éppen kakukkolt a kakukk, amikor Bandika és Ervin bekanyarodtak a sarkon a süteményes háznál. Ádámhoz mentek, és nem volt náluk burgonyanyomó. Minek megyünk mi ehhez az Ádámhoz? – kérdezte gyanakvóan Ervin. Bandika elővett a zsebéből egy táskarádiót, bekapcsolta, visszaejtette zakózsebébe, és azt mondta: majd meglátja. A rádióban egy szakértő arról kezdett beszélni, hogy a koronavírus-járvány hatására talán ismét visszatérnek a nagy cégek az elkülönített irodákhoz.
Mert hogy az elmúlt tíz-húsz év során minden cég áttért a nyitott légterű irodákra, ahol az alkalmazottak minden további akadály nélkül láthatják, hallhatják és szagolhatják egymást. Korábban ha ilyesmire vágytak, ajtókat kellett nyitogatni és csukogatni, lépcsőzni, járkálni, találkozni, ez pedig időt vett el a produktív munka oltáráról. De mióta mindenki egy légtérben zakatol, oly iramban fejlődik a világ, hogy kivilágosodik körülötte a levegő. Ezt nevezzük az irodai munka forradalmának, jegyezte meg Bandika. Akkor ez a visszakülönítés lesz az irodai munka ellenforradalma? – kérdezte Ervin. Tulajdonképpen mi a különbség a forradalom és az ellenforradalom között? Bandika nagy levegőt vett, és kifejtette: szerinte a két fogalom közti különbség éppoly törékeny, mint a normális és a nem normális ember közti. Már csak azért is, mert a normális és a nem normális emberek egyik fő attribútuma, hogy mindegyikük a másikat tartja nem normálisnak, sosem önmagát.
A rádióban a szakértő folytatta a szakmai előrejelzést: álláspontja szerint a nagy cégek az irodai ellenforradalom bekövetkezte esetén is spórolni akarnak majd, így a legolcsóbb módszerekkel oldják meg alkalmazottaik elkülönítését. Például plexiüveggel. Bandika kikapcsolta a rádiót, és felháborodott hangon közölte Ervinnel, hogy ő egy plexiirodába be nem ül senkinek a kedvéért! Miért nem? – kérdezte Ervin. Azért, mert a plexi bepárásodik. Ott fog ülni a sok alkalmazott a saját párájában. A páráról pedig tudjuk, hogy bár a paradicsomnak, a paprikának meg az uborkának jót tesz, a számítógépeknek nagyon nem. És azt se mondja nekem, hogy majd fúrunk lyukakat a plexiüvegre, hogy ne párásodjon, mert akkor meg annyi erővel ülhetünk egy légtérben is a többiekkel.

Ervin nem akart ilyesmit kérdezni, viszont elővett egy régi zsebkönyvet. Tessék csak ide hallgatni, ez a könyv a háztartási eszközökről ír szakszerű nyelvezettel. A burgonyanyomóról például a következőt írja. A burgonyanyomó részei a felső nyomókar, alsó nyomókar, ütköző, nyomókarkeret, nyomókosár, nyomólap, oldallap és kettős nyomószár. Az ívelt nyomókosár lyuggatott, egy darab acéllemezből készül sajtolással, és az oldallaphoz lágy forrasztással erősítik fel. A kosár és az oldallapok szélét a nyomókarkerethez peremezik, egyes esetekben a kosarat az oldallapokhoz korcolják. Az ívelt nyomókosár az alsó nyomókarhoz mereven csatlakozik.
Ádám már a kapuban várta őket.

A szerző a Vasárnap munkatársa