Ellehetetlenülhet az MSZP az O

A parlamenti munkában sokkal több egyeztetésre kényszerül a kisebbségi kormányzás miatt az MSZP ezentúl az egyszerű többséget igénylő szavazásoknál is bajban lehet, ha a koalíciót felmondó SZDSZ vagy más frakció képviselői közül néhányan nem szavaznak velük.

Az önálló MSZP-kormány 190 tagú szocialista frakcióval vág neki a kisebbségi kormányzásnak. Ez a gyakorlatban azonban 186 képviselőt jelent, ugyanis a tartósan beteg Horn Gyula és Toller László jó ideje egyáltalán nem tud részt venni a munkában, és másik két képviselő, Csákabonyi Balázs és Szántó János is betegeskedik az utóbbi időben. Viszont a függetlenként bejutott Gyenesei István önkormányzati miniszterként várhatóan többnyire a szocialistákkal szavaz majd, így 187 támogatója lehet az Országgyűlésben a kisebbségi kormánynak.

A helyzetet az is bonyolíthatja, hogy ha az ülést éppen a szocialista Szili Katalin házelnök, vagy Mandur László alelnök vezeti, akkor eggyel kevesebb szavazata van a kormányoldalnak, hiszen az elnök csak szavazategyenlőség esetén voksolhat. (Ez természetesen az SZDSZ-t is érinti, ha Világosi Gábor elnököl, és a Fidesz-KDNP-t is, ha éppen Áder János, Lezsák Sándor vagy Harrach Péter vezeti az ülést.)

A koalícióból kilépett SZDSZ frakciójában 20 képviselő ül, ők május 1-jétől hivatalosan már az ellenzékhez tartoznak, és egyelőre nem lehet tudni, hogy a volt koalíciós partner milyen kormányjavaslatokat támogat majd. Az eddigi nyilatkozatok szerint az SZDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül, és Kóka János pártelnök szavai szerint nem fognak dacból nemmel szavazni egyetlen javaslatra sem, és nem céljuk a kisebbségi szocialista kormány megbuktatása.

A Fidesz-KDNP frakciószövetség 162 tagot számlál. A Fidesz képviselőcsoportjából kilépett Lengyel Zoltán és Tóth András ugyanakkor azóta is következetesen a Fidesszel szavaz, így 164 képviselő támogatására számíthat az ellenzéki frakciószövetség.

A Fidesz eddig sem támogatott kormánypárti előterjesztéseket, kivéve néhány ötpárti egyetértéssel benyújtott javaslatot. A legkisebb ellenzéki pártban, az MDF-ben 11 képviselő foglal helyet. Gyurcsány Ferenc április elején tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az egypárti szocialista kormány mérsékelt és felelős reformpolitikát folytat majd, és biztos abban, hogy egy ilyen politikához az SZDSZ és az MDF is támogatást nyújt.

Az MDF ugyanakkor többször is világossá tette, hogy nem támogat sem kívülről, sem belülről, sem kisebbségi, sem többségi baloldali kormányt.

Az Országgyűlés határozatainak jelentős részét a jelenlévő képviselők több mint felének szavazatával hozza. Ez azt jelenti, hogy ha a betegeskedőket kivéve minden képviselő jelen van, akkor összesen 382-en ülnek az ülésteremben. Ebben az esetben 192 képviselő szavazatára van szükség, hogy többséget kapjon egy javaslat, vagy a Ház elfogadjon egy interpellációra adott választ.

Így az MSZP-nek minden szavazás alkalmával még hat képviselőt kell a maga oldalára állítani. Ebből egy lehet Gyenesei István, aki független képviselőként miniszter a kisebbségi kormányban. Az Országgyűlés napirendjének elfogadásához is kell ez a többség. (A Ház csak akkor határozatképes, ha a képviselők több mint fele jelen van és gombot is nyom.)

Szili Katalin házelnök éppen ezért minden frakcióvezetővel egyeztetett a kisebbségi kormányzás parlamenti hatásairól. Állítása szerint a frakciók többségének nem érdeke a parlament munkájának ellehetetlenítése. Ugyanakkor elképzelhetőnek nevezte, hogy a megszokott kézfeltartás helyett gombnyomással kell majd szavazni a napirendről. Szili Katalin azt nyilatkozta, hogy a kisebbségi kormányzás miatt olyan helyzet is előállhat az Országgyűlésben, amilyenre korábban nem volt példa.

Gyurcsány Ferenc többször kinyilvánította, hogy a párbeszéd kormányzására készülnek, javaslataikat minden parlamenti párttal egyeztetik. Az MSZP és a Fidesz is jelezte, szigorítják a frakciófegyelmet annak érdekben, hogy minél több képviselő ott legyen és szavazzon is a plenáris üléseken.