Eleve hátrányban

A szlovákiai agrártermelők, a többi társult ország mezőgazdasági termelőihez hasonlóan, nyernek az európai uniós csatlakozáson. Feltéve, ha a csatlakozás pillanatától uniós kollégáikkal azonos elbírálásban részesülnek. Ellenkező esetben esélyük sincs arra, hogy méltóképpen megmérettessék magukat a tőlünk nyugatabbra vállalkozó gazdákkal. A brüsszeli bizottság viszont csak 25 százalékos közvetlen kifizetéseket feltételez, 10 éves átmeneti időszak mellett. A tizenötök közül néhány ország, így Nagy Britannia, Hollandia, Svédország, Ausztria és Németország még ennyit sem adna, mondván: a 2006-ig érvényes közös agrárpolitika nem számolt ilyen tetemes, az EU költségvetését jelentősen terhelő kiadással. Az érv logikus, csak éppen azt is jelentené, hogy az egységes Európai Unióban eleve egyenlőtlen versenyfeltételek alakulnának ki. Igazságosabb lenne a közvetlen támogatások teljes eltörlése az egész EU-ban, ezt viszont a mediterrán tagállamok ellenzik élükön az erős Franciaországgal. Az talán már senki sem vonja kétségbe, hogy az EU-csatlakozás számunkra létkérdés, de az Európai Uniónak is érdeke a bővítés. A brüsszeli bürokraták is tudatosítják, hogy a bővítés elhúzódása 2005 utánra súlyos következményekkel járna. Több országban ugyanis 2005-ben vagy 2006-ban választásokat tartanak, márpedig a bővítés elhúzódása a csatlakozást támogató és az EU által megkövetelt szigorú reformokat végrehajtó pártok halálát jelentené a tagjelölt országokban. Marad tehát az egyeztetés és a kompromisszumkeresés, amelyre minden társult országnak más-más receptje van. Huszonöt százalékos közvetlen támogatás esetén Szlovákia 2004-ben 3,4 milliárd koronát kapna Brüsszeltől. A pénzt – tanácsolják az EU központjában – a nemzeti költségvetésből kell pótolni. A kérdés csak az, hogy az akkori kormány talál-e 11 milliárd koronát az agrárium támogatására. Ennyi pénz kellene ugyanis ahhoz, hogy a hazai gazdák ne kerüljenek eleve hátrányos, lehetetlen helyzetbe. Az előrejelzések, bárki alakítson is kormányt, nem túl jók, elvégre az elmúlt tíz évben a szlovákiai agrárgazdaság mostohagyereknek számított. Másrészt az is igaz, hogy a sok sebből vérző országban sok mindenre kellene fedezetet találni, forrásaink azonban igencsak szűkösek. A közvetlen támogatásokon kívül Szlovákia szép summát, évente 14,5 milliárd koronát kaphatna EU-forrásokból strukturális támogatás címén. Ehhez még hozzájönne a szlovák költségvetésből folyósítandó 5 milliárd korona. Ha azt vesszük, hogy az összeg 80 százaléka az agráriumba kerül, akkor a hazai termelőknek juttatandó pénz mégsem olyan kevés. Igaz, ezzel együtt még mindig hátrányban lesznek uniós kollégáikkal szemben.