Életfogytig elnök lesz?

Fehéroroszországban népszavazással egybekötött parlamenti választások voltak, melyeknek eredményeit lapzártáig nem hozták nyilvánosságra. A népszavazáson a tízmilliós ország körülbelül hétmillió választásra jogosult polgárának arra a kérdésre kellett választ adnia, hogy a 2006-ban esedékes elnökválasztáson Alexander Lukasenko újra indulhasson-e. Az alkotmány szerint ugyanis a volt szovjet tagköztársaságban elnököt legfeljebb két megbízatási időszakra választanak. A jelenlegi államfő 1994-ben került hatalomra. 1996-ban elérte, hogy ötéves mandátumát hétévesre hosszabbítsák, majd 2001-ben – megfigyelők hada előtt – újraválasztották. Ám annyira talán még ő sem bátor, hogy második elnöklését is megtoldja. Nem, ennél ő többet szeretne, vélhetően az ország örökös vezetőjévé válni. Ehhez kell most a nép szava. A referendum ötven százalékos részvétel esetén érvényes. A voksolást most is 300 megfigyelő lesi árgus szemekkel, bár ha figyelembe vesszük, hogy választási helyiségből hatezer van, a megfigyelés hatékonysága megkérdőjelezhető.

Egyes politikai elemzők még szombaton „ismertették” a választások várható végeredményét: a nép egyetértett az alkotmánymódosítással, a Lukasenko-közeli politikusokat pedig nagy többséggel választották meg. Ez utóbbi azért is valószínű, mert több ellenzéki politikus indulását – formai követelmények, vagy a választási szabályok megsértésére hivatkozva – nem tették lehetővé...

Ha újfent Lukasenko emberei szállják meg a 110 fős parlamentet, s a népszavazás helybenhagyja, hogy az aktuális elnök elindulhasson az örök elnökké válás útján, akkor a Szlovákiánál négyszer nagyobb ország demokratizálódásának esélyei tovább romlanak. Az évtizedes lukasenkói kormányzás alatt Belorusszia sokkal közelebb került Oroszországhoz, mint Európához. Érthető Moszkva azon törekvése, hogy visszaszerezze befolyását a volt szovjet tagköztársaságokban, ám ez kihívást jelent az Európai Unió számára, tehát számunkra is.

A három balti állam – az ott állomásozó orosz haderő ellenére – immár végleg oda került, ahova mindig is tartozott: Európához. 2007-ben Románia és Bulgária is csatlakozhat, Horvátország talán 2008-ban.

Az unió keleti határa viszont nem lehet „hézagos”, az elkövetkező tizenöt-húsz (?) év során számolnunk kell Fehéroroszország csatlakozásával is. De ha Lukasneko marad hatalmon, a csatlakozás jócskán kitolódhat. Ezalatt Moszkva befolyása tovább erősödhet a térségben. Ez pedig nem hiányzik az EU-nak.