Elektronikus nyikhaj

A 20. század utolsó évtizedének nagy vívmánya, hogy népességünk úgy 99,5 százaléka belátta, névtelen levelet írni – minimum gyávaság. Persze kiérdemesült politikusok a megmondhatói, mi minden hat oda, hogy bizonyos időszakokban növekszik a gyáva levélírók száma. Ma nem kell oroszlánnak lenni, hogy bárki az „aláíratlan episztolának szemétkosárban a helye” elvhez igazodjék. Nem lehet tudni, milyen megfontolásból, az államfői irodában semmibe vették e tételt, és közölték, valaki e-mailen megfenyegette Schustert és családját. Szerintem az elnöki palotában is a szemétkosármódszert kellett volna alkalmazni. A fenyegetés, igaz, alá volt írva, de más nevével. Volt vezeték- és keresztnév, de ennek alapján csak annyi tudható meg a levélíró kilétéről, mint amikor az elektronikus véleménynyilvánító így ír alá: Trixi, Ülő Bölény, Pedigré Pál, Varjú Bácsi. Összefoglalóan hadd nevezzem őket elektronikus nyikhajoknak. John Steinbeck már Nobel-díjas volt, amikor nem éppen hízelgően így vélekedett a középszerű irodalomkritikusokról: kapásból bebizonyítják Tolsztojról, hogy a Háború és béke lélektanilag megalapozatlan, szerkezete kiegyensúlyozatlan. Csakhogy a Steinbeck által említett esztéták alá merték írni eszmefuttatásukat, legfeljebb az – ha nagyon meredek megállapítást tartalmazott – a szerző magánkiadásában jelent meg. Amióta azonban kitalálták az internetet, nincs olyan képtelenség, amelyet a véleménynyilvánítás szabadsága jegyében a számítógép képernyőjére ne lehetne csalogatni. Az USA-barát és terrorellenes Ülő Bölénynek (és az egész globalizációnak) alaposan odamondogat a keresztény-nemzeti, így hazafias Trixi, majd a humánműveltségű nyugdíjas Varjú Bácsi mindkettejüket meginti, mondván: aktív tanár koromban a 7. általánosban megbuktattalak volna benneteket helyesírásból. Csecsemőkorát éli az internetezés, és még ott tartunk, ahol honfoglaló eleink a 9. században: étkezésnél az ezüstneműt nem ismerték, jatagánnal estek neki a sült ökörnek. Az internetező sejthetően már nem nyúl bele könyökig a majonézes tálba, viszont még nem tudja, hogy Európában egykor szokássá vált a másnak küldött levél aláírása. De azért ha nagyon tárgyilagos akarok lenni, már a gyorstüzelő nadrágban járó internetes levélnek is van előnye: vele lépfenespóra nem küldhető.