Egyes esetekben van esély

Gyakran felmerülő kérdések: a kitelepítettek visszaigényelhetnek-e földet? Magyar állampolgár lehet-e egyáltalán jogosult? Mi a teendő, ha eljárást szeretnének indítani a visszaigénylés érdekében? A sajtóban napvilágot látott, egymásnak ellentmondó nyilatkozatok, vélemények sajnos nem adnak egyértelmű tájékoztatást az érintettek számára. Ezért nézzük meg a problémát a jog szemüvegén keresztül.

A földvisszaigénylésre Szlovákiában a rendszerváltást követően a 229/1991-es számú törvény adott lehetőséget, azonban a rövid határidő (2002. dec. 31.) miatt ezzel sokan nem tudtak élni. A Magyar Koalíció Pártjának kezdeményezésére a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának 503/2003-as számú törvénye alapján a szlovák állampolgárok 2004. december 31-ig ismételten – újabb egy évre – benyújthatják kérvényüket azokra a földekre, amelyeket a Szlovák Nemzeti Tanács a Beneš-dekrétumok végrehajtására kiadott 104/1945 sz. rendelete alapján koboztak el, vagy az ötvenes-nyolcvanas években kártérítés nélkül kisajátítottak. A föld visszaigénylésének a lehetősége azonban csak a szlovák állampolgárokat illeti meg. A földtörvény egyébként 250 hektár szántóföldben, és további 100 hektár egyéb földben határozta meg a visszaigényelhető tulajdon nagyságát.

Földjeiket nem kaphatják vissza azok a volt tulajdonosok, sem azok örökösei, akiket 1945– 48 között az ún. lakosságcsere címén kitelepítettek Csehszlovákiából. Amennyiben viszont valakit úgy telepítettek ki, hogy a földelkobzás tényét nem tüntették fel a telekkönyvi kivonatban, abban az esetben nem teljesen reménytelen volt tulajdonának visszaszerzése.

A nem szlovák – tehát köztük a magyar – állampolgárok részére az ún. nevesítetlen, vagy pontosabb kifejezéssel beazonosítatlan tulajdonosú földek tulajdonjogának érvényesítésére nyílik mód. Szlovákiában ugyanis közel 600 ezer hektár föld van állami kezelésben, amelynek a tulajdonosai mindmáig nem kérték ki földjeik tulajdoni lapját, illetve nem kötöttek bérleti szerződést földjeik használójával. Tehát olyan földek tulajdonjogának a rendezésére nyílik mód, amelyek jelenleg a Szlovák Köztársaság területén állami kezelésben vannak, de az ismeretlen helyen tartózkodó eredeti tulajdonosok tulajdonjoga nem évült el, illetve a földet törvényesen nem kobozták el, nem államosították, nem sajátították ki.

Ha a földet nem kobozták el, és nem sajátították ki, akkor az eredeti tulajdonosok, vagy örököseik az alábbi eljárás szerint juthatnak a földhöz: a telekkönyvben feltüntetett tulajdonos egy egyszerű telekkönyvi eljárás alapján megkaphatja az adott föld tulajdoni lapját. Amennyiben a tulajdonos már nem él, akkor a törvényes, vagy végrendeleti örökös hagyatéki póteljárást indíthat a területileg illetékes járásbíróságon. A hagyatéki póteljárás megindítására a világ bármely országában, bármilyen állampolgársággal rendelkező örökös javaslatot nyújthat be az illetékes járásbíróságra.

Az ún. nevesítetlen földek 2005. szeptember 1-én községi tulajdonba kerülnek, tehát célszerű ezen időpontig az eljárást lefolytatni. Ugyanakkor az a tény, hogy egy adott földterület esetleg községi tulajdonba kerül, még nem zárja ki a tulajdonjog újraérvényesítésének lehetőségét, mégpedig polgári per keretében. A tulajdonjog ilyen formában történő rendezése egyébként nincs összefüggésben a már említett 503/2003-as számú módosított földtörvénnyel, azaz a múltban bármikor el lehetett indítani az eljárást. Gyakorlati jelentőséggel azonban csak a rendszerváltást követően, a 229/1991-es számú földtörvény elfogadása óta bír.

A tulajdonjog érvényesítése érdekében első lépésként tehát ki kell kérni a telekkönyvi kivonatokat, amelyekhez az illetékes telekkönyvi hivatalban lehet hozzájutni. Ez alapján lehet eldönteni, hogy érdemes-e megindítani az eljárást. Célszerű magyar anyanyelvű szlovákiai ügyvédek szolgáltatását igénybe venni. Ilyen jellegű jogi tanácsadással a Szövetség a Közös Célokért is foglalkozik. Bővebb felvilágosítást az érdeklődőknek ez ügyben a HTMH-részéről a II. Területi Főosztály tud nyújtani (tel: 00361/3729 538).