Egy kemény év

A helyzet súlyosságára a múlt héten Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap igazgatónője is próbálta felhívni a figyelmet, aki szerint 2023-ban akár a világgazdaság egyharmada is gazdasági recesszióba kerülhet. Az IMF elemzői szerint 25 százalék esély van arra, hogy a világgazdaság növekedése ebben az évben a 2 százalékot sem fogja elérni, ami történelmi szinten már nagyon gyenge teljesítménynek számít.

Arra, hogy miért is gyengül a világgazdaság teljesítménye, nagyon egyszerű a válasz. Az amerikai, az európai és a kínai gazdaság egyaránt lassul, és a világgazdaság három legfontosabb gazdasága ennek többi részét is magával rángatja a recesszió felé vezető úton. Lehet, hogy az USA és az eurózóna végül elkerüli a recessziót, de ennek szele mindenképpen meglegyinti ezeket a gazdaságokat.

A háztartások és a vállalati szféra egyaránt a magas infláció és az erre reagáló egyre magasabb jegybanki kamatok kettős szorításába kerülnek, mely ugyanúgy negatív hatással lesz a hazai fogyasztásra, mint a vállalati befektetésekre.

Az Atlanti-óceán két partját összehasonlítva az EU helyzete tűnik rosszabbnak, mert az uniós gazdaságot sokkal erősebben érinti az energiahordozók árnövekedése. Kína mindeközben három év zéró Covid-politikája után a koronavírus futótűzszerű terjedésével küzd, ezért a kínai gazdaságtól sem várható ebben az évben gyors növekedés.

2023-ban ugyan a globális infláció fokozatosan csökkenni fog, de ennek az ára a jegybanki alapkamatok további növekedése lesz, mellyel a legfontosabb gazdaságok központi bankjai próbálják az infláció csökkenését felgyorsítani. Ez viszont magasabb kamatköltségekhez vezet a lakosság, a vállalati szféra és a kormányok számára, ami viszont a gazdasági aktivitást fékezi. A kamatköltségek növekedése különösen a fejlődő országok esetében okozhat nagyobb gondokat, emiatt a gazdasági elemzők szerint több ilyen ország is államcsődközeli helyzetbe kerülhet.

Nem honol túlzott optimizmus a nemzetközi tőkepiacokon sem, melyek már az elmúlt évet is nagy csökkenéssel zárták, és félő, hogy a részvényárfolyamok csökkenése ebben az évben is folytatódik.

Gyengülő világgazdasági helyzet mellett 2023-ban a szlovák gazdaságtól sem lehet komolyabb teljesítményt elvárni. Kis, nyitott gazdaságként Szlovákia nagymértékben függ az exportra termelő iparágaktól, és a legfontosabb exportpartnerek gyengélkedése a szlovák GDP-növekedést is lassítja. Jelenleg a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a szlovák gazdaság a recesszió szélén egyensúlyozik majd, és az 1 százaléknál magasabb gazdasági növekedés már kivételes teljesítménynek számítana. A Szlovák Nemzeti Bank decemberi előrejelzése ugyan kis optimizmust csepegtetett az általános pesszimizmusba, de a jegybank elemzői is csak 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak 2023-ban.

A szlovák gazdaság kockázatait növeli a bizonytalan politikai helyzet is, mely kérdésessé teszi a szlovák gazdaságpolitika működését éppen akkor, amikor a szlovák vállalati szférának további segítségre lesz szüksége a magas energiaárak hatásainak leküzdésére.

Minden pesszimizmus ellenére azonban elmondhatjuk, hogy a szlovák gazdaság már nehezebb évet is átélt a 2009-es globális gazdasági válság vagy a globális koronavírus-járvány idején, és ha nem jönnek a képbe váratlan világgazdasági vagy geopolitikai kockázatok, ezt a bonyolult évet a munkanélküliség jelentősebb növekedése nélkül is túl tudjuk élni.