Egy évtized az euróval

A két évforduló szorosan kötődik egymáshoz, és mindkettő nagy hatással van a jelenünkre. Az eurót húsz évvel ezelőtt, 1999. január elsején vezették be az EU 11 tagországában. Bár a bankjegyek és az érmék használatára még három évet kellett várni, a közös valuta elektronikus formában való bevezetése igazi mérföldkő volt a világgazdaságban. Sokéves készülődés után az EU 293 millió lakosa kezdte a közös valutát használni, és sokan azt várták, hogy felzárkózik az amerikai dollár mellé, mint a világ egyik leghasználtabb és legelfogadottabb valutája. Húsz év távlatából látszik, hogy az euró ugyan nem tudta megrengetni az amerikai dollár pozícióját, de sikerült a világgazdaság egyik kulcsfontosságú fizetőeszközévé válnia, és a húsz év alatt többször is túlélte sokak által megjósolt halálát. Ma már 19 ország hivatalos pénzneme, és ezen országok kombinált nemzeti összterméke meghaladja a 11 billió eurót.

Ehhez a valutaövezethez csatlakozott Szlovákia 2009. január elsején. Tíz évvel ezelőtt megtettük az európai integráció utolsó lehetséges lépését, és az euró a Nyugathoz való tartozásunk végső szimbólumává vált. Egy posztkommunista ország lakosai számára nehéz elképzelni nagyobb elégtételt annál, hogy ugyanazzal a pénzzel fizethetnek, mint a németek vagy a franciák. Szlovákia ezzel a döntéssel kivált a visegrádi országok közül, Magyarország, Csehország és Lengyelország még ma is csak az euró bevezetésének előnyeit, hátrányait fontolgatja. Az euró bevezetése végső soron politikai döntés, melyet nálunk a második Dzurinda-kormány hozott meg, és kitartott mellette Robert Fico első kormánya is.

Hogy milyen volt Szlovákia első évtizede az euróövezetben? Összességében nem lehet okunk komoly panaszra, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a sors úgy hozta: talán a lehető legrosszabb időpontban lettünk az eurózóna tagja. Amire 2009 januárjában elfogyott az ünnepi pezsgő, nyilvánvalóvá vált, hogy a világ az elmúlt évtizedek legnagyobb gazdasági válsága felé tart, és ennek az eurózóna számára is komoly negatív következményei lesznek. Az egyre dagadó válság kíméletlenül feltárta a legsebezhetőbb gazdaságokat az eurózónában, és 2010-ben már egy görög államcsőddel néztünk szembe, melynek elkerülésében az euróövezet többi tagországa kulcsfontosságú szerepet játszott. A szlovák döntéshozók váratlanul olyan helyzetbe kerültek, amelyben arra kellett kérniük a választópolgárokat, hogy segítő kezet nyújtsanak Görögországnak, annak ellenére, hogy az életszínvonal ott magasabb, mint nálunk.

Ettől eltekintve az euró Szlovákiában sikertörténetnek tekinthető.

Nem következett be a sokak által félt drágulás az euró bevezetése után. Ellenkezőleg, a következő egész évtizedet az alacsony infláció jellemezte.

Az euró nem rontotta le Szlovákia versenyképességét sem, a gazdasági növekedés az egész évtizedben meghaladta az eurózóna átlagát. Az eurózóna húsz évét értékelő nagyszabású elemzésében a Bloomberg gazdasági portál Szlovákiát az euró legnagyobb sikertörténetei közé sorolta. Hasonlóan vélekedik a szlovák lakosság is, az Európai Bizottság által rendszeresen végzett Eurobarométer közvéleménykutatások során a megkérdezettek körülbelül 80 százaléka támogatja stabilan az ország euróövezeti tagságát.

Egy olyan kicsi és nyitott gazdaság számára, mint Szlovákia, az eurózóna-tagság kulcsfontosságú. Kívánjunk ezért boldog huszadik születésnapot az eurónak, és reméljük, hogy a következő évtizede kevésbé lesz turbulens, mint az elmúlt tíz év.