Doppinghetek

A hét eseménye egyébként Németországban történt: az alkotmánybíróság eltörölte a dohányzástilalmat a 75 négyzetméternél kisebb kocsmákban. Ez is logikus: kis helyen jól megreked a füst, így ott lehet majd dohányozni. De valójában az érdekel, mennyire jelent precedenst ez a döntés a többi országra nézve, s hogyan terjed el az unióban. Van rá egy cigisdobozom, hogy sehogy. Radičová jön fel, mint a talajvíz. Az ellenzéki elnökjelölt már ott liheg Gašparovič tarkójára, fenyegeti a pozícióját a maga fesztiválosmosolygós módján. Sőt, megtette az egyetlen lehetséges lépést is: otthagyja Dzurindát, hogy függetlenséget szimuláljon. Most már csak az egész pártnak kellene ezt megtenni, hogy visszakerülhessen a pixisbe. Mármint a párt és nem Dzurinda. Elvesztette télapós-hajléktalan imidzsét Radovan Karadzsics. Valaki megborotválta és lenyírta a népirtással vádolt boszniai szerbet, és elutaztatta Hágába. Ott már a régi, cinikus formáját hozta, röhécselt magának és ártatlannak vallotta magát. Mert mi az a pár tízezer civil hulla… Most már csak arra vagyok kíváncsi, a másik agyonkeresett figura, Ratko Mladics előkerül-e, s ha igen, apácaként vagy falusi etikatanárként látjuk őt újra. Hét orosz atlétanőnek függesztették fel versenyzési jogát doppingvétség miatt. Az ellenőröknek gyanús lett, hogy mindegyikük testnedvmintája egy embertől származik. Kézenfekvő: egy emberként készültek az olimpiára. Vagy mind a heten egy férfit szerettek, mondjuk az edzőt. Persze, nem ez lesz az egyedüli doppingbotrány az elkövetkező egy hónapban, már elindult a pisihíradó. Újabbnál újabb doppingszereket ismerhetünk meg, fondorlatosabbnál fondorlatosabb módszerek derülnek ki testnedv-hamisítási ügyben, szóval van miért örülnünk. Ja, hogy lesz olimpia is? Ez csak egy doppingindok, meg szmog, meg cenzúra, meg politika. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság alibisták gyülekezete. Azt vetik a sajtó szemére, hogy belekeverik a sportba a politikát. Én meg azt, hogy nem eléggé! (Molnár Norbert)