Csőd és permanens válság

Ma tárgyalja a parlament a vizsgálati fogság hosszának megváltoztatásáról szóló törvényjavaslatot, ami az aktuális koalíciós válság apropóját adja. A Za ľudí és a Sme rodina az úgynevezett kollúziós vizsgálati fogság kapcsán feszül egymásnak, ami az őrizet egy olyan formája, ahol azokat a gyanúsítottakat tartják, akiknél fennáll a veszély, hogy szabadlábon befolyásolnák a tanúkat vagy a bírákat. Ebben az esetben az őrizetest tulajdonképpen izolálják a világtól, ami nyilván komolyan megviseli. És mivel Szlovákiában az igazságszolgáltatás malmai igen lassan őrölnek, előfordulhat, hogy valaki akár egy évig is ilyen fogságban van, mielőtt bármi történne az ügyével, ami bizony emberkínzásnak minősül. A rendszer tehát nem optimális és változtatásra szorul, ebben minden fél egyet is ért. Mária Kolíková igazságügyi miniszter is, aki az igazságszolgáltatás átfogó reformján dolgozik, ami tartalmazza a vizsgálati fogság lerövidítését is.

Csakhogy Boris Kollár Sme rodinája hirtelen egy alternatív javaslattal állt elő, beelőzve Kolíkovát, és még rövidebbé tenné a vizsgálati fogság idejét. Felmerülhet a kérdés, hogy mióta érdekli Boris Kollárt a vizsgálati fogságban lévők sorsa? A válasz pedig az, hogy az érdeklődés jelei akkor kezdtek mutatkozni a Sme rodina családfőjén, mikor a párt által jelölt SIS-igazgató vizsgálati fogságba került. Hirtelen nagyon sürgős ügy lett a kollúziós fogság lerövidítése, olyannyira, hogy Kollár akár a smeres Robert Ficóval is hajlandó lenne szövetségre lépni, akinek szintén számos ismerőse csücsül vizsgálati fogságban.

Eddig úgy tűnt, hogy Kollárnak és Ficónak nincs elég szavazata a saját javaslatuk átveréséhez a parlamentben, de az elmúlt napokban megindult a pusmogás arról, hogy néhány, Igor Matovič körül csoportosuló OĽaNO-s képviselő is átszavazhatna hozzájuk. Hogy az egyszerű embereknek ehhez mi érdeke fűződhet – mármint a primitív bosszún kívül (ha már nem sikerült megbuktatni Kolíkovát, legalább a javaslatát megtorpedózzák) –, azt nem tudjuk. Kollár és Fico motivációi legalább érthetőek: csak a börtönben ülő haveroknak akarnak segíteni. De ha a Matovič körül csoportosuló OĽaNO-s képviselők végül besegítenek ebbe, az a szervilizmus és bosszúvágy győzelme lesz a párt által hangoztatott elvek felett. Egyszerű emberek egyszerű értékei.

És persze, mondhatjuk, hogy nem lesz vége a világnak akkor sem, ha a Sme rodina javaslata átmegy első olvasatban: a koalíciós partnerek majd tárgyalnak, egyeztetnek, üzengetnek, a válság nyúlik, mi pedig egyre fásulunk. A fásultságban pedig talán észre sem vesszük, hogy a kormány épp most dobta el az egyetlen értékét, amivel még menthető volt az elmúlt év bénázása.