Csáv, csumi, csőtészta!

Szóval, csáv, csumi, csőtészta, itt van nekünk ez az izé, ez a kiszavazás. Pénteken kettő volt. Kiszavazták Lorenzót. Mondott még valamit, beült egy autóba, furikázott egyet, és hetvennyolc nap után hazakerült. Úgy látszik, tovább már nem maradhatott bent. „Kiszavazták” M. Č.-t is. Beült egy páncélautóba, furikázott egyet, mondott még valamit, és négy év háromszáznegyvenöt nap után hazakerült. Úgy látszik, tovább már nem maradhatott bent. Ott a lét a tét. Itt letették a lét, hogy lejjebb tegyék a lécet? S lejjebb tették a lécet, mert akik letették a lét, nem ismerik az élcet? Ott Majka elbúcsúztatta Lorenzót, s most egy ideig védettséget élvez. Itt M. Č. még csak el sem búcsúzott, s örökké védettséget élvez? Kit hoz ki Majka a villából? Kit nem hoz ki ez az ország a sodrából? Lorenzo kivonult a villából, M. Č. tán bevonul egybe. Lorenzót teljesen nyíltan, hatszázezer sms-sel és telefonhívással szavazták ki a villából (ennyi vokssal támogatták Majkát), M. Č.-t zárt ajtók mögött néhányan „szavazták ki” a zárt ajtók mögül. (A jogi állásfoglalás szabadsága szent. Jogerkölcs meg van-e?) A villában bennmaradtak hatan, Kassán már korábban kijöhettek heten, azt meg, hogy bennünk mi maradt, elmondhatjuk a riportszobában. A villában biztosan hatról ötre jutnak, mi így biztosan nem jutunk ötről hatra. Lorenzo egy valóságshow-ból jött ki, M. Č. pedig a valóságba. Lorenzót azok is maguk közé szavazták ki, akik Majkát választották, M. Č.-t „kiszavazták” nekünk. Ott valóság-show, itt a valóság show. Ági sírt Lorenzo miatt. Mi mit csináljunk? Sírjunk, mint Ági, aki elkeseredettségében azt kérdezte: mi a sz..t keres a villában? Vagy kapcsoljunk át a Big Brotherre? Hogy még ott is legyen egy Nagy Testvérünk? Vagy csomagoljuk össze a bőröndünket, tegyünk oda egy jelet az ország neve mellé, és menjünk egy nekünk való világba? Egyiket se tegyük, várjunk! Most, hogy sokan a maguk udvarába tolnák Fortuna szekerét, most, amikor több szelvényt töltünk ki, mint magyarigazolvány-kérelmet, várjuk meg, mi lesz ezzel a lottóval. Tudják, egy, aki mindent visz! Ha közülünk nem egy lassan már minden pénzét oda viszi ki, akkor talán közülünk való lesz az az egy is, aki mindent hoz. És várjuk meg a hét végét, akkor is lesz egy „kiszavazás”. „Kiszavazás”, mert ki szavaz, ki meg nem. És lesz, akit kiszavaznának, de – mert nincs más választás, legfeljebb az, hogy otthon maradunk a „villáinkban” – csak beszavazhatják őt, még akkor is, ha a fél falu szemében „kiesőjelölt”. A választás több he-lyütt felér egy show-val, hiszen már most is csak egyvalaki van, aki biztosan mindent visz. ĺgy lesz a kiszavazásból beszavazás, és az a valaki (megint) négy évre beköltözhet a falu villájába. A valóságshow-val ellentétben a különbség csak annyi, hogy itt Mikulás után is mind bent maradunk, a titokszobába meg csak négy év múlva mehetünk be újra. Ez túmaccs, mondhatná Lorenzó, ha nem szavazták volna ki. Szóval, csáv, csumi, csáv, csőtészta, és addig is éljen az Újpest..., na meg, persze, a Fradi is, mert mit csinálna nélküle az Újpest kemény magja. S őszintébb pillanatainkban ne feledjük, hogy a túlzott reményekkel teli elvárások és az aggodalmaskodó jövővárás mellett itt az advent, az igazi várakozás ideje.