Csak döcögve érkezik az uniós agrártámogatás

Nagy a mozgás ezekben a napokban vidéken, a kistermelok nem feltétlenül emlékeznek majd jóban erre az idoszakra. Az egész még tavaly osszel kezdodött, amikor az illetékesek rohammunkával gyujtötték össze az uniós nyilvántartási rendszer adatait. Az állam az elmúlt 15 évben semmit sem tett a kisgazdálkodókért, így nem csodálkozhattunk azon, hogy a helyi hangosbeszélo felhívására nem özönlöttek a községházákra, hogy a légi fotókon bejelöljék az általuk megmuvelt területeket. Aki lemaradt, sokáig magára vethetett. Egy-két hektár miatt még Komárom mellol sem volt érdemes felutazni Pozsonyba, nem, mondjuk, a Bodrogközbol. A hivatal végül javított, néhány napja a kerületi kirendeltségeken is lehet jelentkezni. Kérdés persze, hogy az április 28-án hozott döntés mekkora segítség a május 14-i határidohöz kötött érintetteknek. Aki viszont osszel jelentkezett, sokáig postán várta a kérvényt. Legalábbis az agrárkamara-igazgatókat hónapokon keresztül így instruálta a minisztérium. Amikor viszont eljött a tettek ideje, már másként festett a dolog. Ahelyett, hogy a kifizetési ügynökség 38 regionális kirendeltségének egy-egy alkalmazottja indult volna el a postára, 16 ezer érintettnek kellett útra kelnie a regionális központokba. Végül ez is megmagyarázható, hiszen az állam komoly adóbevételre tesz szert a benzinbol, esetleg a tömegközlekedési vállalatok is kevesebb állami támogatást kérnek. Akadnak viszont olyanok is, akik feleslegesen utaznak, mert hiába jelentették be az adataikat, azok idoközben valahol elvesztek. A lényeg azért változatlan; az unió végre embernek nézi a kisgazdát, de a rendszer indulása nem teljesen zökkenomentes. Van azért kedvezo hírünk is. Eldolt, hogy a támogatás fogadásához nem kell külön bankszámlát nyitni, hanem elegendo egy egyszeru személyi kontó. Az agrárkamara és – ha idejük engedi – a kifizeto ügynökségek munkatársai is az eddigi információk szerint nagy igyekezettel segítenek kitölteni az ismeretlen új nyomtatványokat. Vigasztalódjunk azzal, hogy aki idejében ébredt, az idén megtanulja az új rendszert, aki meg elaludt, jövore javíthat.

A héten gyakran szerepelt a sajtóban Pavol Rusko gazdasági miniszter. Egyrészt nyilvánosságra került a koreaiakkal aláírt szerzodés jó pár megalázó kitétele, bizonyítván, a médiacézár a sikerért nagyon sok mindent hajlandó feláldozni. Egyébként pedig uniós nyomásra megkezdodött egyik szörnyszüleménye, a hipermarketek elleni törvény megszüntetése. Kevés pozitív lépésének az egyike az érdekegyeztetésrol szóló törvény megszüntetésére vonatkozó javaslata. Ezzel foleg a szakszervezetek éltek vissza rendszeresen. Az ellenzéki pártokkal szövetkezve már évek óta semmibe sem egyeztek bele, így a kötelezo egyeztetési fordulók csak feleslegesen lassították a reformtörvények elfogadását.

A héten a Slovnaft rekordmagasságba emelte a benzinárakat, mondván: begyuruzik hozzánk a világgazdasági válság. Csak azt felejtette el, hogy az újságírók is tudnak kivonni, így hamar kiderült, a fogyasztási adót leszámítva u-gyanazt a benzint Szlovákiában két koronával drágábban adja, mint Csehországban. Hétfotol a tartálykocsik akadály nélkül közlekedhetnek a határokon át, majd meglátjuk, hogy legalább a többi benzinkúthálózat megpróbál-e tenni ez ellen valamit.

A kormánykoalíció meglepoen korán, már május elején elkezdte a jövo évi állami költségvetés összeállítását. Erre szüksége is van, hiszen vért fog izzadni, amíg összeszedi a jóváhagyáshoz szükséges 76 szavazatot. A hiányt 47 milliárd koronára tervezik. Egyelore az összes koalíciós párt igényét sem sikerült rendezni. És akkor még hol vannak a megnyerendo független képviselok?