Buda nem patkánymentes

„A Patkány szereti az anyagi jó világot. Nem éri be kevéssel, mindent meg akar szerezni, elérni, s ha számításai nem válnak valóra, csalódottan vonul vissza. Igaz, ilyen elkeseredett életunt, kedvetlen típussal ritkán találkozunk.” (részlet egy kínai horoszkópból)

Félre a tréfát, a patkányinvázió komoly dolog, főleg egy olyan nagyvárosban, amelyet évtizedek óta csodálnak relatív patkánymentességéért. 

A budapesti patkánypusztító rendszer régóta jól működik, világviszonylatban élen álló eredményekkel. Most viszont összeomlani látszik, mert úgy fest, nem jó érzékkel nyúltak bele, győztes csapaton változtatva. A patkányok pedig szívós élőlények, s azonnal előbújtak, szaporodni kezdenek, elárasztják a magyar fővárost – vagyis a patkányok választási témává is válhatnak, ha a kampány alatt is velünk maradnak. 

Írásom címét Bacsó Péter 1972-es legendás filmjéből csavartam ki, a kádári kisember parádés paródiája, Boróka Mihály és Sajtár Dezső fergeteges sztorija a szocialista kispolgárról örök ifjúkori emlékem marad, ahogyan belém égett ebből a moziból az a jelenet is, ahol áradnak a feliratok: Buda patkánymentes. És igen, nem véletlenül, hiszen 47 éve működik győztesen a budapesti rágcsálóharc: a 1960-as évek végén még kéthárommillió közötti számban tenyésztek a patkányok Budapest területén, ám 1971 óta 0,01 patkány/fővárosi lakos arányra zuhant vissza a szám. 

„Nagyváros patkány nélkül nem létezik, Budapest az életben nem volt patkánymentes, és nem is lesz a nagy alagút- és a csatornahálózat, a pályaudvarok és az illegális szemétlerakó helyek miatt.” (Tarlós István budapesti főpolgármester)

Igazsága persze van Budapest vezetőjének is, Tarlós István nem véletlenül igyekszik kisebbíteni a bajt, hiszen azt ő sem tagadja, hogy az elfogadhatóbbnál magasabb a kellemetlen állatok száma a nagyvárosban. Tarlósnak kezelnie kell a problémát, mert politikai fegyverré válhat a patkányaz ellenzék kezében. Hogy ez mégse legyen így, azért sokat tett a talajgyakorlatairól és „hejesírásáról” ismert Bangóné Borbély Ildikó szocialista politikus, amikor teszkógazdaságos humorral azt mondta: azért népszerű a Fidesz, mert sok a patkány. Íme, amikor a tehetségtelenség idétlenkedése megölhet egy olyan ellenzéki témát, amelyben lehetne szakszerűen vitatkozni a választásra készülő kormánypárti városvezetővel, de nem, a primitív poén magas labda a Fidesznek, és eltereli a figyelmet a lényegről. 

A történet ugyanis arról szól, hogy egy jól működő rendszerbe belenyúltak, bár ezt egy nyilvános közbeszerzési pályázaton tették, ahol az eddig remekül teljesítő patkányirtókat egy olcsóbb árat ajánló konzorciumra cserélték. A Bábolna Bio Kártevőirtó Kft. 1971 óta irtotta a patkányokat a fővároshoz tartozó 525 négyzetkilométeren, 220 ezer létesítményben, a hozzájuk tartozó csatornahálózatokkal együtt. Munkájuk magáért beszélt, a patkány évtizedek óta nem téma Budapesten. A társaság azonban elvesztette a megbízást, aláígértek, az átadás is hézagosan zajlott, a patkányok pedig olyan lények, amelyek nem várják meg a közbeszerzési jogi vitákat: egy patkánypár évente akár 800 utódot is képes produkálni, unokákkal együtt. S hiába mondják, hogy a patkány is egér, csak rossz a PR-ja, nyüzsgésüket aligha lehetne polgárbaráttá tenni bármilyen méretű cukiságkampánnyal. 

Tegyük fel, van egy gázszerelőm, aki évtizedeken át remekül megoldja a dolgát alkalmanként 1000 forintért, mégis kipróbálok egy másikat 900 forintért, de jönnek a szivárgások, azokkal meg a pluszköltségek – akkor nem az a legegyszerűbb, ha elzavarom a kontárt és gyorsan visszahívom a mestert? 

A patkány a nagyvárosban, mint a medve a székelyeknél: nem játék; még az újraválasztásért most jól álló főpolgármestert is megharaphatja a végén.