Brexit-szavazásdömping

A múlt héten futószalagon követték egymást a brexitszavazások, talán a következő öt indítvány volt a legfontosabb: még kedden, immár másodszor utasították el Theresa May miniszterelnök egyezményét az EU-val. Ugyan most kisebb vereséget szenvedett, mint a januári szavazáson, de így is 391:242 arányban elutasította az alsóház azt az egyezmény, amelyről több mint egy évig folytak a tárgyalások. Sokak számára nem volt meglepetés, hogy May ezúttal sem járt sikerrel, hiszen az egyezmény szövege a képviselők követelései ellenére nem változott.

Szerdán az egyezmény nélküli kilépésről szavaztak, ekkor is jött a papírforma, a többség elutasította az egyezmény nélküli, várhatóan káoszt eredményező kilépést. Ezután még csütörtökre is maradt egy fontos döntés, mégpedig a brexit elhalasztása. A megfelelő támogatás elérésével Theresa May immár parlamenti felhatalmazással utazhat a héten Brüsszelbe, és kérheti hivatalosan a halasztást, azonban otthon és Brüsszelben is számos problémával kell szembenéznie. Saját pártjának jó része May kezdeményezése, tehát a brexit kitolása ellen szavazott, így a kellő többséget csak a munkáspárt támogatásával sikerült elnyernie. A konzervatív párton, illetve a kormányon belüli megosztottságról tanúskodik, hogy maga Stephen Barclay brexitügyi miniszter az utolsó pillanatban döntött úgy, hogy nem támogatja a halasztást.

Emellett a képviselők leszavazták az újabb brexitnépszavazás megtartásáról szóló kezdeményezést, valamint azt is, hogy a parlament átvegye a kilépés irányítását Maytől. Talán a legmeglepőbb az volt, hogy a munkáspárt (amely pár hete még pártolta az újabb népszavazást) ezúttal tartózkodásra kérte tagjait a szavazáskor. Ebből is látni, hogy a párt stratégiája és céljai továbbra sem világosak, így nehéz elképzelni, hogy átvegye a konzervatívoktól a hatalmat.

Összefoglalva: három fontos dolog történt a brexit sagában.

A képviselők többsége nem támogatta az egyezmény nélküli kilépést és egy újabb népszavazást sem, és ugyan továbbra is a kilépést szorgalmazzák, de már nem az eredetileg megállapított dátumon, március 29-én. Továbbá egyelőre nincs többségi támogatottsága a kilépési egyezmény semmilyen más konkrét formájának.

Világossá vált, hogy a britek mit elleneznek, viszont az, hogy hogyan képzelik el az EU-ból való kilépésüket, továbbra sem tudják.

Ennek egyik tagadhatatlan oka az, hogy rendkívül bonyolult folyamatba keveredtek bele, amit felettébb nehéz navigálni. Mindemellett May a brexittárgyalásokat a brit parlament és párttársai rendszeres konzultálása nélkül folytatta le, miközben 2 év alatt három brexitügyi miniszter cserélődött ki. Két évig alig volt parlamenti szavazás, de két héttel a határidő előtt hirtelen a voksolások sora várt rájuk, melyek során nyilvánvalóvá vált, hogy a képviselők többsége nem támogatja az EU-val kötött egyezséget.

Kevesen gondolták, hogy May másodszor is szavazásra bocsátja a már egyszer megbukott kilépési egyezményt. Mivel annak szövege az EU többszöri kijelentése szerint nem változtatható, még valószínűtlenebb volt, hogy harmadszorra is beterjeszti. Márpedig úgy tűnik, erre is sor kerül a héten. Mielőtt Brüsszelbe utazna 21-én, hogy hivatalosan is halasztást kérjen az EU-tól, a jelek szerint még egyszer kérni fogja a parlament támogatását. 
Bár az idő fogytával a brexit kitolása tűnik a legvalószínűbbnek, az elmúlt két év tapasztalatai alapján az utolsó két hétben akár újabb meglepetések is jöhetnek.