Bergoglio-style

 

A pápa pedig minden egyes megnyilatkozásával azóta is megerősíti, hogy nem a megválasztása utáni gyors improvizációról van szó, hanem ehhez az irányvonalhoz kívánja tartani magát. Világossá tette, milyen egyházat nem akar – olyat, amely „pusztán önmagáért és önmagának él”. És azt is leszögezte, milyet akar: „szegény egyházat a szegények számára”. Tegyük hozzá, az egyház most nem ilyen. A lengyel katolikus egyház magas rangú képviselőinek reakciójából szűrhető le, mennyire felzaklatták a prelátusokat a pápa szavai. Magas hivatalukból kegyeskedtek kioktatni őt, hogy a katolikus egyház nem valamiféle jótékonysági intézmény vagy civil szervezet, amely a szegényeket segíti, hanem olyan intézmény, amely az Evangéliumot hirdeti és vezeti a híveket a megváltás felé vezető úton. Ezek után Lengyelországban sokan feltették a kérdést, az Evangélium hirdetéséhez és a hívek megváltásához hogyan járul hozzá, hogy a püspökök és bíborosok fényűző palotákban élnek és életkörülményeik sokszorosan meghaladják azt a szintet, amivel a pápájuk beéri. Elhangzott az a kérdés is, hogy függ össze az evangelizációval az a tény, hogy néhány lengyel pap – például a külföldön is ismert Rydzik atya – a vállalkozást tartja első számú bizniszének. A magabiztos lengyel egyházi főméltóságokkal ellentétben a szlovákok nem bocsátkoztak nyílt vitába a pápával. Nyílt vitába nem, de ez nem jelenti azt, hogy egyetértenek vele. Szlovákia tavaly 37,6 millió euróval támogatta az itteni egyházakat, ebből 22 millió jutott a katolikus egyház tevékenységére. 2000 óta az egyházaknak adott éves állami támogatás összege több mint a duplájára duzzadt. Az ország jelenlegi anyagi helyzetében minden kormánynak kötelessége takarékosabb modellt keresni az egyházak finanszírozására. Éppen a legnagyobb egyházaknak támadt gondjuk, amikor Marek Madarič kulturális miniszter tett egy próbálkozást és megkérte őket, írják össze, mekkora vagyon felett rendelkeznek. A katolikus egyház vezetői is azt kérdezték, miért akarja a miniszter leltárba vetetni az egyházi vagyont, és azt mondták, „nem tudják”, hogyan lehetne a vagyonösszeírást lebonyolítani és elkészíteni a leltárt… A püspököket az nem zavarta, amikor Sokol érsek az egyházi vagyont úgy herdálta, mintha a sajátja lenne. Amikor az állam keresi annak módját, hogy ezen a téren takarékoskodjon az adófizetők pénzével, az egyház részéről csendes ellenállásba ütközik. Ez biztosan nem az új, Bergoglio-style. A szerző a Trend hetilap belpolitikai kommentátora