Benes-dekrétumok: Posselt szerint rendezni kell a vagyoni kárpótlás kérdését

- Ha Csehországban léteznek olyan jogszabályok, amelyek ellentétesek az Európai Unió (EU) jogrendjével, akkor Brüsszelnek ki kell tartania amellett, hogy Prágának a szervezetbe való belépéskor ezeket a jogi normákat el kell törölnie - jelentette Berd Posselt a kitelepített szudétanémetek szövetségének elnök,e szombaton a dél-morvaországi Jihlaván, ahol a cseh-német viszonnyal foglalkozó konferencián vett részt.
"Ennek semmi köze a kitelepítettek szövetségéhez. A dekrétumok vagy összeegyeztethetőek az európai uniós normákkal, vagy nem. Ha nem, akkor el kell őket törölni" - szögezte le Posselt. Megjegyezte: az Európai Parlament szakértői elemzést készítenek arról, hogy a dekrétumok érvényben vannak-e még vagy sem, illetve összeegyeztethetőek-e az uniós jogrenddel.
A hírhedt Benes-dekrétumok alapján a II. világháború után a csehszlovákiai szudétanémeteket és a magyarokat kollektív háborús bűnösnek nyilvánították, megfosztották állampolgárságuktól és vagyonuktól. Mintegy hárommillió németet kitelepítettek Csehszlovákiából. A magyarok egyoldalú kitelepítését a potsdami konferencia nem hagyta jóvá. A dekrétumokat a csehek hivatalosan kihunytnak minősítik, s azt állítják, hogy bár történelmi részei a cseh jogrendnek, ma már nem alkalmazzák őket.
Posselt hangsúlyozta: a kitelepítettek szövetsége Csehországtól nem a határok vagy az állam megváltoztatását, hanem az egyéni jogsérelmek orvoslását kéri. "Mi a szülőföldhöz, nem a hazához való jogról beszélünk. Ez egy olyan félreértés, amely állandóan ismétlődik" - jelentette ki Posselt, aki az Európai Parlament képviselője is. Leszögezte: a cseh félnek jeleznie kellene az erőszak áldozatai felé, hogy az erőszak következményeit igyekszik orvosolni.
A szudétanémetek vagyoni kárpótlásáról tárgyalnia kellene a feleknek. "A vagyonelkobzás minden német kormány szerint, beleértve a mait is, megsértette az emberi jogokat, s ezért ezt a problémát meg kell oldani" - mondta Posselt.