A hét az olasz választástól és az orosz sorozástól hangos, miközben halkan készülnek az annál fontosabb holnapi uniós energiaügyi miniszteri találkozóra Brüsszelben.
Befűtenek?

Olaszország első ideológiában homogén kormánya jöhet. Az előző választáshoz képest 9%-kal kevesebben, az olaszok mindössze 64%-a ment el szavazni az esős vasárnapon. A valódi meglepetést nem a radikális jobboldali Giorgia Meloni győzelme okozta, hanem a saját jobbos koalícióján belüli arányok átalakulása. Meloni pártja (FdI) ugyanis 26%-ot szerzett, többet a vártnál, míg Salvini Ligája alig 9%-ot. A siker egyik receptje abban állt, hogy Meloni tíz éve, a párt alapítása óta ellenzékben van. Ezzel szinte az egyetlen komoly kipróbálatlan erő maradt. Berlusconi 8%-os pártja is csatlakozik a várhatóan három pártból álló koalícióhoz. A római hírek szerint nem kevés korábbi Berlusconi-ember juthat vezető poszthoz. Hogy mennyire lesz időtálló a koalíció? Salvini könnyen olyan helyzetben találhatja magát, hogy Meloni támadásával szerezheti csak vissza szavazóit.
Az FdI szimbóluma az a háromszínű lángnyelv, amelyet még a Mussolini-féle fasizmus bukása után alapított ideológiai örökös, az Olasz Szociális Mozgalom választott jelképéül. A legenda szerint ez szimbolizálta a Duce követőinek az örök lángot. A NATO-párti és oroszkritikus Meloni a GDP 150%-ban eladósodott országot átvéve azonban nem valószínű, hogy maga üzen hadat az Európai Uniónak, annál is inkább, mivel 200 milliárd eurós újjáépítési támogatást (RRF) kap Róma.
Eközben igazi energiaderbi zajlik a fejünk fölött! A pénteken Brüsszelben összeülő huszonhét miniszter arról dönt, hogy milyen közös intézkedésre jogosítják fel az uniót a fűtési szezon kezdetén. A nagykereskedelmi ársapkáért mint megoldásért a hétvégén több főváros nyíltan kampányolt. Emellett a különleges adó bevezetése a másik uniós szintű lehetőség, amely részben a nem fosszilis alapú energiatermelésből származó extraprofit egy részét csatornázná vissza a lakossághoz. A bonyolult – és gázkrízissel nem számoló – európai energiapiaci szabályok miatt az árameladáson a víz-, nap- vagy éppen atomerőművek többletbevételt szerezhettek a gáz árának emelkedésével párhuzamosan, ahogy a fosszilis kitermelők is. Izgalmas lesz, hogy a tagállamok hagyják-e bevezetni az extraadót. A vita természetesen jogi síkon zajlik: az adópártiak és a Bizottság szerint erre az EU mandátummal rendelkezik a krízisek kezelését lehetővé tévő szerződési kitétel szerint, míg a kritikusok, köztük Magyarország szerint ez egyhangúságot követelő adójogi intézkedés. Ütközet tehát pénteken.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.