Becherovka: nagy fejfájást okoz

Nem is azért, mintha túl sokat fogyasztottak volna a kesernyés nedűből, hanem azért, mert el kell dönteniük, hogy szerintük kié is a cseh nemzeti ékszernek számító ital gyártási joga: a Jan Becher – Karlovarská Becherovka Részvénytársaságé vagy pedig Zdeněk Hoffmann domažlicei vállalkozóé. Csehországban a vita egyébként már eldőlt, s a bíróságok a Becherovkát jelenleg is gyártó Jan Becher cégnek adtak igazat, azaz Hoffmannak nincs joga Becherovkát gyártani a kezében levő állítólag eredeti recept szerint. A vállalkozó azonban nem adta fel, s külföldön próbálkozik. Váltakozó sikerrel.

Miről is van szó? A Becherovkát már a XIX. századtól Karlovy Varyban gyártják, s a cég jelenlegi neve Jan Becher – Karlovarská Becherovka. Ezt a céget a rendszerváltást követően majdnem egy évtizedig húzódó viták után az idén privatizálták, s jelenleg francia tulajdonban van. A Becherovka mai tulajdonosa a Salb társaság, amely a privatizáció során 1,4 milliárd koronáért megvette a karlsbadi cég részvényeinek 59 százalékát a Nemzeti Vagyonalaptól. A Salb viszont a világ második legnagyobb likőrgyártójának számító koncern, a szintén francia Pernod Ricard kezében van. A Pernod Ricard a maga útján pedig már korábban megszerezte a cseh vállalat részvényeinek 36,7 százalékát. Ez tehát végső soron azt jelenti, hogy a Pernod Ricard a karlsbadi likőrgyár részvényeinek majdnem 90 százalékát tartja kezében; néhány százalék Karlovy Vary tulajdonában, illetve magánkézben van.

A franciák hat érdeklődő közül és „nehéz” privatizáció során szerezték meg a Becherovkát. Az üzlet egyik feltételeként ugyanis rendezniük kellett a német Underberg céggel kirobbant vitát is. Az Underberg ugyanis szintén bizonyos követelésekkel lépett fel, mert a kezében volt a Becherovka, Becher és a Karlsbader Becher márka kizárólagos használatának a joga Németországban és számos más államban. Ne feledjük ugyanis, hogy a népszerű Becherovka egy olyan városban született, amely a korábbi évszázadokban inkább volt német, mint cseh, s maga a Becher család is német–cseh família volt. A franciák ezt úgy oldották meg, hogy megvették az Underberg leányvállalatát, a Johann Becher OHG-t, amely az említett márkákat birtokolta, s nemcsak Németországban, hanem még néhány tucat országban. Ezzel tehát megnyílt az út a karlsbadi cég megvásárlásához. A márkák használata nagyon fontos, mert e nélkül csak más néven lehetett volna számos országban népszerűsíteni és árusítani a Becherovkát, amely most már a franciák kezében van, s nekik hoz hasznot. Miután ez az ügy rendeződött, a csehek a franciáknak adták a Becherovkát.

A Zdeněk Hoffmannal folyó másik vita 1998-ban robbant ki. A domažlicei vállalkozó akkor azzal rukkolt ki, hogy a Becherovka eredeti receptje az ő kezében van, tehát neki van joga gyártására. A karlsbadi cég és Hoffmann között bírósági perek sorozatára került sor; a mai hivatalos álláspont az, hogy a Hoffmann kezében levő irat hamisítvány. Hoffmann azt állítja, hogy az eredeti receptet nagyapja a harmincas években Jan Bechertől, a cég akkori társtulajdonosától kapta ajándékba. Hoffmann azonban nem adta fel, s továbbra is azt állítja, hogy neki van igaza. A kezében levő recept nem nyilvános, s annak alapján gyárthat is likőrt, azt senki sem tilthatja meg neki. A bökkenő csak az, hogy a dolgok mai állása mellett ezt az italt nem nevezheti Becherovkának, ami pedig az üzleti siker egyik döntő eleme.

Miután Csehországban nem járt sikerrel, Hoffmann Szlovákiában próbálkozott. Először a hetényi Simpex Plus kezdte gyártani az általa megadott recept alapján a Becherovkát, de ezt 1999 áprilisában a Nyitrai Járásbíróság leállította. A fellebbezés során viszont a legfelsőbb szlovák bíróság felülvizsgálta a döntést, s Hoffmannéknak adott igazat. Az időközben megszűnt hetényi vállalkozás után Hoffmann a Dajk céggel társult, s az kezdte meg a Becherovka gyártását Kelet-Szlovákiában. Ezért a szlovákiai Becherovkáért a Dajk cég megkapta a kitüntetésnek számító Slovak Gold minősítést. A karlsbadi vállalat ismét megtámadta a szlovák cégeket, követelve a Becherovka gyártásának megszüntetését. Az ügy jelenleg a szlovák alkotmánybíróság kezében van, s annak kellene eldöntenie, hogy most már jogosan gyártják-e a szlovákiai Becherovkát vagy sem. A gazdasági-vállalkozói jellegű vitába a politikai is beleszólt. Rudolf Schuster szlovák államfő ugyanis a Slovak Gold díjak kiosztásakor maga is megkóstolta a szlovák Becherovkát, s újságíróknak elismerőleg nyilatkozott róla. Csehországban ezt nagyon rossz néven vették, s minősíthetetlennek tartják az államfő nyilatkozatát.

Szlovákián kívül Hoffmann Lengyelországban és Oroszországban is próbálkozik a Becherovka gyártásával. Moszkvában már meg is alakult a Becher cég, amely az italt gyártani fogja, állítólag különféle változatokban és hatalmas mennyiségben, mert a Becherovka a volt szovjet rendszerben komoly fogalomnak számított, s ma is igen népszerű.

Évente egyébként mintegy 130–140 ezer hektoliter Becherovka fogy, s az ital egyik nagy kedvelője Miloš Zeman cseh miniszterelnök. A magyar Unicumhoz vagy a némer Jägermeisterhez hasonló gyógynövények kivonataiból készített italt a franciák a jövőben a világpiacon is fokozottabb mértékben szeretnék értékesíteni. Ennek azonban egyik feltétele a folyamatban levő viták végleges lezárása.A szerző prágai munkatársunk