Az üzbég zsarnok

A 24 millió lakosú országban, amely 1991-ben vált függetlenné a Szovjetunió felbomlását követően, Karimov megtiltotta az ellenzéki pártoknak, hogy induljanak a tavaly decemberben tartott parlamenti választásokon.

A 67 éves vezető Washington szövetségese az amerikai irányítás alatt álló terrorellenes harcban, aki ugyancsak élvezi Moszkva egyértelmű támogatását, elérte, hogy felszámolják a független sajtó nagy részét az országban, ahol börtönbüntetéssel jár, ha bántó megjegyzéseket tesznek az államfőre.

Az is börtönnel járhat, ha valakinél megtalálják az iszlám állam megvalósítását célzó Hizb ut-Tahrír al-Iszlámi (Iszlám Felszabadítás Pártja) egyetlen röpiratát.

Az iszlámista erőkkel történt leszámolás felkelést robbantott ki Andizsánban, ahol 23 állítólagos iszlám szélsőséges bírósági tárgyalása miatt 50 ember halt meg azt követően, hogy fegyveresek kormányzati épületeket kerítettek hatalmukba, és elfoglaltak egy börtönt.

A New York-i székhelyű Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet szerint Karimov rendszerében rendszeresek a kínzások és a rendőri brutalitás. Az elnök bírálói szerint Karimov az iszlám szélsőségekkel való leszámolásokat arra használja fel, hogy elnémítsa a rendszerével szemben fellépő bármilyen ellenzéket.

Az Üzbég Kommunista Párt egykori első titkárát, a szovjet tagköztársaság elnökét, először 1991-ben választották meg egy olyan választáson, amelyről azt mondják, hogy sem tisztességes, sem szabad nem volt.

A műszaki és közgazdasági végzettségű Karimovnak 1995-ben népszavazással sikerült meghosszabbítani hivatali mandátumát, majd 2000-ben ismét újraválasztották. Az elnök hivatali mandátumát öt évről hét évre hosszabbították meg.

A muzulmán többségű országnak méretét, lakosságának számát, természeti kincseit és elhelyezkedését tekintve regionális vezető államnak kellene lennie, de Karimov erősen világi vezetése miatt megőrizte a szovjet hagyományokat.

A szovjet stílusú politika hozzájárult a vidéki térségek elszegényedéséhez, különösen a Fergánai-medencében, ahol Andizsán is fekszik, és ahol női és gyerekmunkával takarítják be Üzbegisztán fehér aranyát, a gyapotot.

A titokzatos vezető keményvonalas politikája miatt feszültség keletkezett Üzbegisztán és a szomszédos közép-ázsiai államok között. A szélsőségesek elleni védekezés jegyében Üzbegisztán egyoldalúan aláaknázta határait Kirgizisztánnal és Tádzsikisztánnal, kirgiz és tádzsik polgárok halálát okozva ezzel.

Az ukrajnai és grúziai rendszerváltások, valamint a Kirgizisztánban történtek a hírek szerint felbátorították az üzbegisztáni ellenzéket, de mint Karimov kijelentette: nem aggódik.

A decemberi parlamenti választások alkalmával, amikor szavazatát leadta, kijelentette: „Nem lehet eltűrni azt, hogy valaki a demokráciára hivatkozva ragadja meg a hatalmat. A nyugatiaknak tudhatniuk kell, hogy Keleten vagyunk, ahol más a gondolkodásmód.”