Az uniós milliárdok nyomában

Nagy vonalakban ugyan ismertük a fő reformterületeket, de a részleteket a pénzügyminisztérium által koordinált szerzőcsapat igencsak titokban tartotta. Most azonban a pénzügyminisztérium lerántotta a leplet a részletekről, és tárcaközi egyeztetésre bocsátotta a nemzeti tervet. Éppen ideje volt, ugyanis vészesen közeleg az április végi leadási határidő.

Mielőtt belemennénk a részletekbe, meg kell jegyezni, hogy monumentális anyagról van szó, amely komoly határidős nyomás alatt született. A kormánykoalíció diszfunkcionális működését figyelembe véve szinte csodával határos, hogy a pénzügyminisztérium vezetésével sikerült koordinálni az egyes minisztériumok reformterveit, és koherens egésszé formálni a sok száz oldalas anyagot. Azt is érdemes előre bocsátani, hogy a terv az EU által szabott paraméterek szerint készült, előtérbe helyezve a globális klímaváltozás elleni küzdelmet és a digitalizációt. Ennek megfelelően a nemzeti tervekben a klímaváltozással kapcsolatos befektetéseknek a teljes összeg legalább 37 százalékát kell kitenniük, ehhez jön hozzá a digitalizációval kapcsolatos befektetéseknek a 20 százaléka.

Szlovákia számára ez inkább lehetőség, mint kötelesség, ugyanis az ország mindkét területen jelentős befektetési adósságot halmozott fel, melyet saját forrásokból nehezen tudnánk finanszírozni. A zöld gazdaság így több mint 2 milliárd eurós befektetést kap, és a digitalizáció az újjáépítési terv több pillérében is meghatározóan jelen van. Nem hiányoznak azonban a speciális hazai szükségletek, az oktatás, az egészségügy és a kutatásfejlesztés. Igazából azonban a brüsszeli és a szlovákiai prioritások szorosan összefonódnak, a zöld motívum és a digitalizáció mindegyik pillérben jelen van. Ezért több terület képviselői nehezményezték, hogy az ő prioritásaik nem kerültek be az újjáépítési tervbe, de ezek pénzügyi támogatása rendszerint más uniós forrásokból is megoldható.

Ám sajnos a szlovák újjáépítési tervbe is beszivárogtak a koalíciós konfliktusok, ez leginkább abban nyilvánult meg, hogy OĽaNO szerint túl sok forrás kerül az SaS által irányított minisztériumokhoz. Ennek következtében az utolsó fázisban a gazdaság dekarbonizációjára szánt források átkerültek a gazdasági minisztériumtól az OĽaNO irányítása alá tartozó környezetvédelmi minisztériumhoz, a kutatásfejlesztést és az innovációt pedig maga a miniszterelnöki hivatal fogja felügyelni.

Az elmúlt napok történéseit elnézve az igazi kérdés azonban az, hogy mit jelentene az újjáépítési terv szempontjából a kormánykoalíció szétesése. Ha előrehozott parlamenti választásra kerülne sor, fontos hónapokat veszítenénk el, és kérdéses, hogy az utána felálló új kormánykoalíció mennyire lenne elégedett a jelenlegi prioritásokkal. Az EU jelezte, hogy bizonyos változtatásokra még lesz lehetőség a nemzeti újjáépítési tervekben, de a jelenlegi kormánykoalíció fennmaradása ezen a téren nem bonyolítaná a helyzetet.

A szlovák újjáépítési terv jól mutat a jelenlegi formájában, de sikere abban lesz igazán mérhető, hogy mennyire sikerül megvalósítani a benne vállalt reformokat, és így lehívni a számunkra borítékolt forrásokat. Az mindenképpen tény, hogy Szlovákiában ilyen léptékű reformimpulzust már legalább egy évtizede nem kapott, és az újjáépítési alap forrásai jelentősen hozzásegíthetnek ahhoz, hogy a gazdaság végre szintet lépjen.