Az Iszlám Állam a világ leggazdagabb terrorszervezete

MTI–ELEMZÉS

Az Iszlám Állam (IÁ) a világ leggazdagabb terrorszervezete, napi kétmillió dollárt keres az ellopott kőolaj eladásával. Az elfoglalt olajmezőknél minden nap kamionok tucatjai állnak sorba az IÁ által olcsón árult kőolajért. A dzsihádisták főleg helyi vásárlókkal és kereskedőkkel üzletelnek, köztük olyanokkal, akik amúgy Bassár el-Aszad szíriai elnököt támogatják a tomboló belháborúban. A kőolaj közvetítőkön keresztül a szír állami cégekhez is visszakerül.

Olajmágnás terrorszervezet

„Az Iszlám Állam naponta 2 millió dollárra tesz szert, béreket fizet és a pénzből hadműveleteket indít” – mondta egy szakértő. A terrorszervezet a nyugati hatalmak által támogatott ellenzéki erőktől és az Aszadhoz hű hadseregtől is foglalt el olajmezőket. Olajkutak százait ellenőrzi, megfosztva ezzel a szíriai kormányt bevételeinek jelentős részétől. Damaszkusz tájékoztatása szerint az ország napi átlagos olajtermelése mindössze 28 ezer hordót tett ki 2013-ban az előző évi 164 ezerhez képest. A polgárháború kitörése előtt az állami bevételek közel negyede származott kőolaj-kitermelésből. A kormány arról számolt be, hogy eddig mintegy 3,8 milliárd dolláros veszteség érte az ellopott olaj miatt.

Az IÁ-nak az Irakban zsákmányolt fegyverekkel sikerült megszilárdítania az ellenőrzését a szíriai olajipar egyik központjának számító Deir ez-Zór tartományban. Ezzel is közelebb jutott az ország északkeleti részéhez, ahol a legnagyobb olajmezőket a kurd fegyveresek ellenőrzik. Ha azt a térséget is elfoglalná az IÁ, akkor gyakorlatilag az ország összes olajkútja a kezére kerülne. A szíriai fővárosban dolgozó egyik olajmérnök becslései szerint a csoport által irányított, Deir ez-Zór tartománybeli olajkutak termelése napi 130 ezer hordó volt.

Szakértő az nincs

A csoport korszerű technológia és szakértelem híján nem tudja teljes mértékben kihasználni az olajmezőket. Korábban nemzetközi olajipari óriásvállalatok folytatták a kitermelést, ám a szakemberek többsége rég elmenekült, a kurdok uralta országrészben azonban sok olajmérnök maradt.

A szakértelem hiánya miatt az IÁ helyi üzletembereknek, csempészeknek, háborús nyerészkedőknek és olajkereskedőknek adja el a nyersolajat, ők pedig továbbadják az ellenzéki erők területein található finomítóknak. Az olajat végül átlagosan 18 dolláros hordónkénti áron adják el. Egy része üzemanyagcsempészekhez kerül, akik Törökországban próbálnak túladni az árun, de a szigorú határellenőrzés miatt ez csak kis mennyiséget jelent.

Lázadók, csempészek, nyerészkedők

Helyben viszont elég komoly piaca alakult ki a lopott olajnak, helyi befektetők gyenge minőségű, kínai és török gyártmányú finomítóberendezéseket szereztek be Törökországból, ezek némelyike napi 500–1000 hordónyi nyersolajat is képes feldolgozni. Az olaj ezekből jórészt a lázadók uralta területeken működő kis- és nagykereskedőkhöz kerül, akik a nyersolaj árának háromszorosáért, hordónként 50–60 dolláros áron kínálják a finomított kőolajat.

Lőnek, aztán jöhet

az üzlet

A mindkét oldalon kapcsolatokkal rendelkező kereskedők az árkülönbségből hatalmas nyereségre tesznek szert, közvetlenül vagy közvetett módon Aszadhoz közeli üzletemberek is vannak a vásárlók között. „Még nem beszélhetünk totális háborúról, az egymás ellen harcoló felek is üzletelnek egymással” – mondta egy szíriai közgazdász. Hozzátette, hogy az IÁ az általa elfoglalt területeken védelmi pénzért biztosítja azon olajvezetékek épségét, amelyek a kurd régióban fekvő olajmezők felől szállítják a nyersolajat a kormány által ellenőrzött homszi finomítókba.

Egy damaszkuszi üzletember szerint a dzsihádisták által kitermelt olaj vásárlói meglehetősen aktívak. „Ez jövedelmező üzletág a háborús nyerészkedők számára, akik megfelelő áron bármikor találnak vevőt árujukra” – közölte.