Az értől a mocsárig

Csak úgy értelmezhető Mikuláš Dzurinda eszmefuttatása a választási jobbközép koalíció létrehozásának megkísérléséről, hogy nálunk szerinte nem érvényes a dolgok állandó változásáról szóló antik tétel, itt másodszor is bele lehet gázolni ugyanabba a folyóba. Ahhoz, hogy a kormányfő képes legyen ennek a hidrológiai-filozófiai bravúrnak a végrehajtására, annak őszinte beismerésére is szükség lenne, hogy az a folyóvíz, amely 1998-ban több csermely, ér és patak összefolyásából keletkezett, valahol bedugult, pangásnak indult, elmocsarasodott. Herakleitosz folyót emlegetett, nem lápot. Dzurindának, ha mocsárba való belépésre edzi magát, igaza van, ez megvalósítható. Lassan már feledésbe is merül, hogy az 1994 és 1998 között regnáló koalíció által elfogadott választási törvény hatására létrejött párt – az SDK – milyen irányultságú politikai szervezetekből állt össze. A mocsarasodást, az „óceán” felé való úttörés megakadályozását az idézte elő, hogy a korábbi pártok alkotta pólusok közötti pozitív tettrekészségre ösztönző feszültségkülönbségek kiegyenlítődtek. Cselekvésképtelen politikai alakulat jött létre. Ez most már nem ambiciózus, programja végrehajtására törekvő pártokból áll, hanem szinte semmihez nem értő, de mindenre képes pártfunkcionáriusokból. Már két évvel 1998 után nem volt titok, hogy a Dzurinda-koalíciónak nem az ellenzék kritikája, obstrukciója jelenti a cselekvésképtelenség fő forrását, hanem a koalíción belüli megannyi érdekellentét. A kormányfő most ismételni próbál, és zokon veszi, hogy a KDH ehhez nem kíván asszisztálni, hanem kísérletet tesz definiálható politika folytatására. Cudarul nehéz feladat; a kereszténydemokraták ha másért nem, azért megérdemlik az elismerést, hogy értelmezhető párt, olyan politikai erő próbálnak lenni, amely alkalmas lenne a mozdulatlan politikai posvány mozgásba hozásának megkísérlésére. A jobboldal legjelentősebb vezetői feltételezhetően soha nem voltak marxista-leninista képzettségű funkcionáriusai, ideológusai a volt állampártnak. Mégis úgy tesznek, mintha a párt- és államvezetést Moszkvában tanulták volna, úgy 1968 és 1980 között. Ugyanannak a vezetőnek a kudarcot követően is ugyanaz a koncepciója. ĺgy akarunk elérni az értől az óceánig?