Az elöregedő társadalomért

Az ARD, a német közszolgálati televíziók munkaközösségét kilenc regionális tv- és rádiótársaság alkotja (SR, SWR, WDR, RB, NDR, HR, BR, MDR, RBB), melyek mindegyike egy-egy teljes körű tv-adót és több rádiócsatornát üzemeltet. Az általában a többi tartomány kábelhálózatain is sugárzott regionális programok mellett két, országos hatókörű rádiót (DLF és DLR) valamint egy országos hatáskörű teljes körű tv-adót (ARD – Das Erste) is működtet, sőt, tematikus csatornái is vannak! Phoenix – társadalomtudomány és szociálpolitika; Kinderkanal – gyerek?mű?sorok; BR Alpha – /táv/oktatás; Deutsche Welle – külföldre irányuló hírek és propaganda; EinsPlus, EinsExtra, EinsFestival – digitális csatornák. Nemzetközi együttműködés keretei között vállalnak szerepet a francia–német kultúrcsatorna, az ARTE, valamint az osztrák–német–svájci 3 SAT működtetésében.

A tv-csatornák mellett, 55 rádiót is üzemeltetnek, a német médiának így a legjelentősebb hálózatát alkotják.

A mintegy másfél tucat televízió és félszáz rádió közös tematikus hetet rendezett április végén az elöregedő társadalom jegyében! A csatornák magazinműsoraikat hangsúlyozottan a témának szentelték, hogy rávilágítsanak a hosszabb élettartam magánéleti és össztársadalmi következményeire.

A tv-csatornákon olyan dokumentumfilmeket és játékfilmeket vetítettek főként, melyek szintén ezt taglalják. A közmédiumok internetes oldalain rengeteg esszé volt olvasható ez alatt az egy hét alatt, és országszerte rendeztek a különböző településeken kulturális és tájékoztató rendezvényeket.

Arra, hogy az elöregedő társadalom milyen nagy és nehezen megoldható problémák elé állítja a világot, egyre többször próbálják meg a különböző értelmiségiek, szervezetek, politikusok felhívni a közvélemény figyelmét, de ekkora méretű sajtókampány még sohasem volt.

A jóléti rendszer fenntarthatatlanságára, a demográfiai változások szakszerű kezelésére, a nyugdíjrendszer átgondolására alapjaiban nemrég Roman Herzog, volt német államfő hívta fel nagy port kavart beszédében a figyelmet, amikor a „nyugdíjas?demokrácia” veszélyeire hívta fel a figyelmet, mely szerint az aktív politikusok, tudván, hogy az elöregedő társadalomban a nyugdíjasok egyre nagyobb választóréteget alkotnak. A kampányaik és a törvényhozás során radikálisan eltolódhatnak a nyugdíjasok érdekei felé, figyelmen kívül hagyva azokat, akik tulajdonképpen a nyugdíjakat ma megtermelik.

Például a tematikus héten egyebek között, olyan érdekes dokumentumfilmeket és maga?zinműsorokat láthattunk, amelyek az élet minden területét az elöregedés szempontjából mutatják be.

Bepillanthattunk az ötvenes évek végétől érkezett bevándorlók világába, akik sokszor honvággyal gondolnak hazájukra, s közben az óhazából elszármazott ápolószemélyzet gondozza őket nemcsak testi, hanem lelki értelemben is, megláthattuk, hogyan élik le életüket az életfogytiglani börtönbüntetést töltő rabok, akiknek az idő már vagy jó harminc éve megállt, hogy hogyan éli át az ember egy régi szerelem viszontlátását évtizedek után, milyen egy nyugdíjas-flört, hogyan segíthetik egymást a generációk, illetve rengeteg műsor foglalkozott az idősgondozással is.

A műsorok összeállításakor nemcsak a legidősebbekre gondoltak, hanem azt is megpróbálták felvázolni, hogy a mai fiatalok és a középgeneráció, milyen jövőkép elé nézhet.

Milyen lesz egy falu, egy város 2035-ben vagy 2050-ben?! Milyen szerepe lehet a távoli kontinensekről érkező bevándorlók áradatának? Csak rontanak a helyzeten, vagy képesek megtermelni a befogadó ország számára a nyugdíjakat?

Milyen lesz az elöregedő Európa a feltörekvő Ázsia, Oroszország, és a helyzetét még tartani képes Észak-Amerika viszonylatában? Posta Ákos István