Az atomfelhő felettünk maradt

Az 1945. augusztus 6-án és 9-én ledobott két atombabomba durva fejezetet nyitott az emberiség történelmében. Hirosima akkor körülbelül 350 ezer fős lakosságából 300 ezren haltak meg az évek során, a radioaktív sugárzás miatt a rák még sokáig szedte az áldozatait. Ma a város lakossága meghaladja az egymilliót. Nem sokkal később a Szovjetuniónak is sikerült atombombát készítenie, majd Európában két atomhatalom nőtt ki: Nagy-Britannia és Franciaország. Németország még ennek gondolatával sem játszhatott. Pakisztán, India, Kína és Izrael szintén rendelkezik robbanótöltetekkel, adott esetben ezek száma száz fölött is lehet országonként. Észak-Korea néhány robbanófejet tudott eddig összerakni. Oroszország és az Egyesült Államok készletei sokezres nagyságrendet jelentenek. A mindenkor kilövésre kész fegyverek száma is több száz lehet, miközben számtalan töltet pihen különböző biztonságos helyeken. Nem lehet tudni, hogy vajon Oroszországban a több mint 3000 megsemmisítésre váró töltettel mikor mi történik… Az atomháború veszélye nem múlt el. A csecsenföldi és a grúz háború után az ukrajnai konfliktus végre ráébresztett mindenkit, hogy Oroszország olyan regionális atomhatalom, amellyel a hidegháború végeztével is komolyan számolni kell. Az orosz katonai aktivitás sem csak a totalitárius kommunista rendszerhez kötődött, a cári seregekkel is volt bőven elég konfliktus, mivel ezek eredője a geopolitika, és nem kizárólag az ideológia. Az ukrajnai konfliktusban és minden további orosz provokációra adott  transzatlanti válaszban éppen azt kell figyelembe venni, hogy ott az atomkoffer Putyin ágya alatt. Az új orosz katonai védelmi doktrína már nyíltan fenyeget azzal, hogy taktikai (tehát kisebb) atomfegyvereket bevetnek akkor is, ha csak hagyományos katonai formában éri az országot súlyos fenyegetés. Dániában tavaly nyáron jelezte az orosz nagykövet, hogy az ország nukleáris célponttá válhat, ahogy Varsó is kapott hasonló fenyegetést. Az 1964-ben készült Dr. Strangelove című film éppen arról szólt a hidegháborús atomhangulat tetőfokán, hogy egy őrült is elég lehet ahhoz, hogy egy bomba működésbe lépjen. A nemzetközi atomfenyegetettséget mérő Doomsday Clock – vagyis a Végzet Órája – szerint nem vagyunk túl messze a régi kockázattól: miközben 1991-ben 17 perccel voltunk éjfél előtt, most megint csak 3 percre állunk attól, hogy a civilizáció esetleg megsemmisítse önmagát. Csak bízni lehet benne, hogy Putyin még kiképzése részeként látta az említett filmet; s abban, hogy a nemzetközi rendszer  többi szereplője is megőrzi a józanságát.