Az állam megmondja

Mindössze annyit ért el, hogy a Szlovák Televízió gigantikus adósságai csökkentek, és kiegyensúlyozottabbá vált a nézettség és a hallgatottság. Vagyis Zemková olyasmit tett másfél év alatt, amivel jobb helyeken is talán évtizedekig bíbelődnek.

Abban, hogy egy közintézmény vezetőjét egy kormányváltás után leváltják, nincs semmi rendkívüli. A Smer politikusai azzal érvelnek, hogy Zemková közbeszerzései gyanúsak, a szlovák közszolgálati televízió pedig nem azt sugározza, amit sugároznia kéne. Hoppá. Vagyis akkor a Smernek pontos elképzelése van arról, mit kellene sugároznia a köztévének. És a következő hónapoktól valószínűleg az lesz majd benne, amit ők akarnak. Hát igen, ha állam bácsi ingyen gulyást oszt a népnek, akkor ő mondja meg, ki lesz a szakács.

A témáról persze évekig lehetne vitatkozni: ki szólhasson bele a műsorgyártásba, és mennyire. Előbb vagy utóbb azonban illene eljutni arra a szintre, hogy a közmédia megszűnjön. Ezek a szocializmusból ránk maradt kövületek ugyanis csak arra jók, hogy elnyeljék az állam pénzét, továbbá propagandalehetőséget adjanak az aktuális államhatalomnak. Így van ez a világ legtöbb országában, például Magyarországon is. Az állam megmondja, hogy ez a fajta kultúra, ezek a hírek, ezek a nézőpontok kellenek az embereknek. Undorító. Sötétebb helyeken itt-ott még az is szokás, hogy az aktuális állam bácsi kamerák elé ül, a lelkére beszél a népnek. Közben tudjuk, hogy aki híreket akar nézni, az a hírcsatornára kapcsol, aki a sorozatokat szereti, annak is rendelkezésére áll egy csomó adó, ugyanígy a természetfilmek, a sportközvetítések és a főzőműsorok rajongóit is kiszolgálják a magántévék. Akkor meg minek ez a cirkusz az állítólagos közszolgálatisággal?