Az alibista főügyész

A tény az, hogy az illetékes ügyész eredetileg elfogadta a nyomozó vádemelési javaslatát a CT-ügyben. Ha a főügyész helyettese később mégis eljárási hibát fedezett fel, akkor ez azt jelenti, hogy az ügyészség saját magát korrigálta. De ahelyett, hogy a főügyészség elmagyarázta volna a hibát és az önkorrekció okait (például egy sajtótájékoztatón), abban a meggyőződésben hagyta a közvéleményt, hogy most is azt csinálja, amit mindig – ügyészségi védelmet nyújt a politikai összeköttetésekkel rendelkezőknek.

Ha René Vanek főügyészhelyettes le tudta írni, hogy a vádemelési eljárást meg kellett szüntetnie, mert „a szakértői vélemény alapvető hibát tartalmaz, ezért használhatatlan a büntetőeljárásban”, akkor ezt nyilvánosan is elmondhatta volna, felsorolja az érveket és válaszol az újságírók kérdéseire.

Azt azonban el kell ismerni, hogy a főügyészségnek egy dologban igaza van a szakértői vélemény hibáival kapcsolatban. „A szakvélemény elkészítésére nincs más lehetőség, mint a külföldi CT-vásárlások árát vizsgálni, például Csehországban, mert Szlovákiában nincs mihez viszonyítani ezt a beszerzést” – áll a szakértői jelentésben, csakhogy ez nem állja meg a helyét. Szlovákiában is vásároltak a pöstyénihez hasonló CT-berendezést, azonban az eperjesi és a breznóbányai kórház nem 1,33 millió eurót fizetett érte, hanem csak 418 ezer, illetve 498 ezer eurót.

Mindenesetre azt a szakvélemény kimondja, hogy a túlárazott pöstyéni CT-vásárlással „legalább 479 ezer eurós kár keletkezett”, s ez egy olyan konkrét állítás, amelyet, ha nem igaz, a vádlottak ügyvédei könnyedén megcáfolhatnának a bírósági tárgyaláson. A jelentés összegzésében az áll, hogy új szakértői vizsgálatra van szükség az eljárás folytatásához. Nos, ezzel egyet lehet érteni, feltéve, hogy valóban megkérdőjelezhetetlen szakértői jelentés születik.

A főügyészség maga tehet róla, hogy bírálatözön zúdult rá. Elég felidézni, hány kényes ügyben vizsgálódott már, hogy vajon jogszerű volt-e a büntetőeljárás leállítása. És mindig arra jutott, hogy jogszerű volt. Így volt ez a kvótaeladás ügyében vagy a sztrádaépítési PPP-projekt adatainak meghamisításával is. Annyi ilyen ügy volt már, hogy a főügyész számára is kellemetlen a helyzet. Ezért a CT-ügyben Jaromír Čižnár kizárta magát az eljárásból, állítólag azért, hogy „elejét vegye mindennemű kételkedésnek azt illetően, hogy elfogulatlan és objektív döntés születik az ügyben”. Tehát a helyettesének, René Vaneknek kellett döntenie.

Alibista és nevetséges ez az „önkizárás” Čižnár részéről. Hiszen senki sem hiszi, hogy a helyettese bármilyen kérdésben más döntést hozna, mint a főnök. És mivel az ügyészség nem demokratikus, hanem monokratikus irányírású intézmény, végső soron mindig a főnök a felelős minden döntésért. Ha a főügyésznek ezzel gondja van, akkor akár le is mondhat.

A szerző a Trend hetilap kommentátora