Aszteroida-veszély: mi lesz ha becsapódik?

A bolygónkat fenyegető katasztrófafilmek hatása alatt, valamint annak tudatában, hogy talán ezekben a percekben csapódik be a Földbe egy olasz műhold – törmelékei országok tucatjában okoznak aggodalmat – nem árt, ha tudjuk, hogy fontos konferenciára készül a tudóstársadalom 2004 februárjában. Sajnos, ugyanúgy, ahogy a durbanit vagy a johannesburgit, ezt a konferenciát is elmoshatják a világpolitikai aktualitások. Pedig témája alapján fontosabbnak tűnik minden eddiginél.

Miért merek ilyen nagy szavakat használni? Mert a Kaliforniában tartandó Földvédelmi Konferencia tényleg a Földgolyót fenyegető veszélyekm elhárításáról szól. Nem holmi „elvont” kockázatokról, mint a „környezetszennyezés” vagy „ózonlyuk-probléma”, amelyekre oly könnyen legyint a komoly tudósok némelyike, mondván, hogy „nem eszik olyan forrón a kását.”

A 2004-es konferencia a Földet, mint bolygót előre kiszámítható módon veszélyeztető aszteroidákról, üstökösökről, azok észleléséről, az esetleges eseményről és a becsapódás utáni tennivalókról szól. Ennek a témának már nem olyan könnyű hátat fordítani.

A tudósok először is megpróbálnak egy nemzetközi bolygóvédelmi rendszert létrehozni. 3 fő kategóriát állítottak fel: külön vizsgálják a 10 éven belüli, a 10-30 év között, és a 30 év múlva várható becsapódásokat.

Legfontosabb „kiszúrni” a veszélyes aszteroidákat. A korábbi konferenciákon a „veszélyes testek” fizikai jellemzőit vitatták meg, mint például a pályaelemeket, a testek nagyságát, tömegét, sebességét.

A 2004-es találkozón először az elhárítás lehetőségeit fogják vizsgálni. A közeledő objektum valamilyen űreszközzel való lefékezése, eltérítése ugyanúgy szerepel a lehetőségek között, mint a hollywoodi filmekben.

2004-ben azonban ennél is tovább lépnek és felteszik a kérdést: Mi lesz ha becsapódik?

Három forgatókönyvet is felállítottak. 2 aszteroida és 1 üstökös (persze csak elképzelt) szerepel a listán. Igyekeztek valós tulajdonságokkal felruházni őket, így mindhárom test „hasonlít” egy-egy létező aszteroidára vagy naprendszerbéli objektumra.

Athosz egy kisebb szilikoid aszteroida
A forgatókönyv szerint a Csendes-óceánba csapódna 2016-ban.

Aramisz egy nagyobb karbonát-konglomerátum.
Őt az Indiai-óceánba „képzelik.”

Portosz az Egyesült Államokbeli Mississippi-völgybe csapódna 2010 körül.

Globális veszélyről van szó. Nem szabad elfelejtenünk a dinókat – őket a tudomány mai állása szerint egy hasonló becsapódás indította el az evolúciós mellékvágányon. 65 millió évvel ezelőtt a mexikói Yucatán-félsziget környékére csapódott be egy aszteroida, amely az eddig ismert legtömegesebb kihalásokat idézte elő az élővilág fajai körében.

Hasonló eset megismétlődését szeretnénk mindannyian megelőzni. Emiatt ül össze a csillagász társadalom színe-java jövő év februárjában. Haladás, hogy ezúttal nem csak egymás közt vitatkoznak, hanem felszólítják a világ politikai vezetőit is arra, hogy kapcsolódjanak bele a globális gondolkodásba. Lehet, hogy azt a fegyver-arzenált, amit eddig felhalmoztak, most fel lehetne használni valami jóra is.

Akinek valami jó ötlete van, ne habozzon. Bárkitől elfogadják, legyen az csillagász, tanár, politikus.