Ami a rostámon fennakadt

Valóságos bírálatcunami zúdult a sajtóban és az internetes portálokon a kormánykoalícióra. Teljes joggal, hiszen a szlovákiai közmédiumok (RTVS) új igazgatójának megválasztásakor politikai szempontokat helyeztek előtérbe a szakmaisággal szemben. Szégyen, hogy a második fordulóban egy táborba keveredtek Marian Kotleba szélsőséges pártjával. Közzétette elmarasztaló véleményét Menyhárt József MKP-elnök is. Kritikája még hitelesebb lenne, ha pártelnökségének egy esztendeje alatt legalább egyszer kifogásolta volna, hogy a Fidesz lakájmédiává züllesztette a budapesti királyi tévét és közrádiót. A szlovákiai magyarok egy része attól tart, hogy a rossz szakmai és morális bizonyítvánnyal érkező Jaroslav Rezník hasonló mocsárba vezeti a pozsonyi közmédiumokat. Eltérő véleményt idáig csak Marek Vagovič jelentett be, aki nem tört pálcát az új vezető felett, neki is száz nap türelmi időt adna. Az egyik legismertebb szlovák publicista azzal érvel, hogy az utód nem fogja szétrombolni mindazt, amit az elődje felépített. Jómagam abban is bízom, hogy a rádió és a tévé jelenlegi munkatársai nem lesznek hajlandóak úgy táncolni, ahogy az új igazgató fütyül... Szlovákiában erősek a civil szerveződések, az RTVS függetlenségének megőrzése érdekében is képesek hatásos fellépésre. A nézők és a hallgatók nem nyelnek le olyan pudingot, amit a kormánypártok boszorkányháiban kotyvasztanának.

Intő Áder Jánosnak

A magyar kormánypárti többség nemrég sebtében elfogadta a felsőoktatási törvény módosítását, amelynek nyilvánvaló célja a Soros György által alapított Közép-európai Egyetem (CEU) kiseprűzése Magyarországról. Rá sem hederítettek az ellenzéki, de még az Európai Parlament, valamint az ottani néppárti frakció éles bírálataira. Áder János is aláírta a jogszabályt. Nyilván kínosan érintette, hogy Sólyom Lászlótól és több neves magyar alkotmányjogásztól emiatt intőt kapott. Ugyanis az ellenzék Alkotmánybíróságra adta a jogi normát, a taláros testületnek pedig az említett szaktekintélyek baráti, írásos jogi elemzést (amicus curiae) írtak, amelyben kifejtik, hogy a lex CEU-ként elhíresült fércmunka legalább három ok miatt kifogásolható: Az egyetemi autonómiát alaptörvény-ellenesen sérti. Alaptörvény-ellenesen korlátozza a tudományos kutatáshoz, a tanításhoz és a tanuláshoz való jogot, és a jogállamiság is sérül. „Ha az állam teljesíthetetlen működési feltételeket támasztana az egyetemekkel szemben, akkor a kutatás és tanítás tartalmának, módszereinek önálló meghatározására sem lenne lehetőség” – mutat rá az elemzés. Sólyom László egykor a Fidesz jelöltjeként került az államfői székbe, előtte nagy tekintélyű jogtudósként éppen az Alkotmánybíróságot vezette. Már ő is megelégelte, amit mostanság a kormánypártiak művelnek, és nem dugta homokba a fejét, sok magyar értelmiségihez hasonlóan. Marad a kérdés, vajon ezután miként dönt az Alkotmánybíróság, s legalább az államfő okul-e a neki is kimért szakmai pofonból.

Magyarellenes hecckampány Romániában

Az erdélyi sajtó újabb magyarellenes hőzöngésekről számol be. Előzményként annyit jegyezzünk meg, hogy a balliberális koalíció megbuktatta saját kormányfőjét, Sorin Grindeanut, aki állítólag nem teljesíti a kormányprogramot. Valójában a szocdem párti elnök, Liviu Dragneanu ukázait nem teljesítette, akit tavasszal a román államfő nem volt hajlandó kinevezni miniszterelnöknek korrupciógyanús ügyei miatt. A végszavazás előtti alkudozásban az RMDSZ a kormányfő támogatásának fejében azt kérte, hogy a hivatali anyanyelvhasználati küszöböt csökkentsék a jelenlegi 20 százalékról 10-re, és nyilvánítsák március l5-ét a romániai magyarság hivatalos ünnepévé. Még le sem ültek tárgyalni, máris kitört a magyarellenes hecckampány. Bukaresti tévécsatornák szerint a román baloldal eladja Erdélyt. Két ortodox metropolita is szította a gyűlölködést. Traian Bacescu volt államfő arra emlékeztetett, hogy 1848-ban Pesten a márciusi ifjak 12 pontja között szerepelt Magyarország és Erdély uniója is. „Ilyesmit ünnepelni Romániában olyan, mintha a saját történelmed a budiba dobnád” – harsogta. Üzent a szocdemeknek a berlini látogatáson tartózkodó államfő, Klaus Johannis is: ne tárgyaljanak az etnikai autonómiáról az RMDSZ-szel. Holott ilyesmiről szó sem volt. Történik mindez egy európai uniós tagállamban…

Szilvássy József