Ami a legdrágább

Ez már csak abból a szempontból is igaz, mivel máig húzódnak azok a perek az egészségbiztosítók ügyében, amelyek Robert Fico előző kormányzása idején kezdődtek.

Az egészségbiztosítók tulajdonlása olyan bonyolult kérdés, hogy még szakmai érvek alapján sem lehet igazságot tenni. Európában ilyen és olyan változat is előfordul. Amíg Szlovákiában vegyes a rendszer, addig Magyarországon kizárólag állami. Ez az állapot van az Egyesült Királyságban, de Németország több-biztosítós rendszert alkalmaz. Ami a biztosítók nyereségképzését illeti, már jóval egyértelműbb a kép: Szlovákián kívül ez csak Hollandiában és Svájcban lehetséges.

Nincs tehát ideális egészségbiztosítási rendszer, sokkal fontosabb a hagyomány, a társadalmi elvárás vagy az ország fejlettsége. Noha a nyereségképzés ritka, önmagában nem lehet kizáró tényező. A legfontosabb feltételnek annak kellene lennie, hogy melyik megoldás szolgálja leginkább a betegek érdekeit. Mivel a magánkézben levő szlovákiai egészségbiztosítók számos mutatót tekintve jobb eredményt tudnak elérni az államihoz képest, a józan ész azt diktálná, hogy most, amikor már másfél évtizede több-biztosítós vegyes rendszer alakult ki, amikor már a piac is konszolidálódott és a gyengék eltűntek, amikor a szisztéma már bejáratódott, nem kell ilyen költséges és bizonytalan kimenetelű átalakításba kezdeni. Nyilvánvaló, hogy Fico kizárólag politikai okokból, mi több, egyre inkább presztízsből megy neki a biztosítóknak. Ebben a kérdésben sajnos nagyon kicsi az esélye, hogy valamilyen társadalmi összefogás meg tudná állítani.

Az egészségbiztosítók kérdése nem a nyugdíjpénztárak felszámolására, hanem az iskolaügyre hasonlít. Mindkét rendszer formailag nagy részben ingyenes, mégis sok pénzt kell rá költeni. Habár mindenki ódzkodik az egészségbiztosítási járulék emelésétől, azt is tudjuk, hogy az egészség minden pénzt megér. Szükség esetén, ha nem nyíltan, akkor feketén, de az egészségéért mindenki hajlandó mélyen a zsebébe nyúlni. A jelenlegi vita így éppen az ellen hat, hogy mindenki tudatosítsa, az egészségmegőrzés, illetve a gyógyítás elsősorban az egyén kötelessége, és egyre nagyobb anyagi terhet kell vállalnia.

Horbulák Zsolt