Adófizetés multi módra

Míg az előbbiek kiskapukat keresve megpróbálnak kibújni a nyereségadó fizetése alól, az államok próbálják ezeket a kiskapukat bezárni és adófizetésre kényszeríteni őket.

Fontos leszögezni, hogy a bújócska tétje hatalmas: az ENSZ kutatói szerint a nemzetállamok legalább 500 milliárd dollártól esnek el évente az elveszett nyereségadó miatt. 

Különösen szomorú, hogy az összeg jelentős része gazdaságilag kevésbé fejlett országokból származik. 

Olyan szegény országok, mint Eritrea, Zambia vagy Csád, akár GDP-jük 4–5 százalékát is elvesztik éves szinten a multik adóoptimalizációja következtében. Ez a való életben hiányzó iskolákat, kórházakat vagy utakat jelent.

Az elmúlt hetekben az Amazon globális vállalat esete vert fel különösen nagy port. Annak ellenére, hogy a vállalat 2018-ban 11,2 milliárd dolláros nyereséget könyvelt el az USA-ban, egy cent adót sem fizetett nyeresége után. Sőt, az Amazonnak sikerült 129 millió dollárt vissza-igényelnie az amerikai államtól. Nem volt ez másképpen 2017-ben sem, mikor a vállalat adó-visszaigénylése elérte a 140 millió dollárt. Mindezt a vállalat törvényszegés nélkül érte el, elég volt ügyesen kihasználni a Trump-kormányzat által bevezetett adókedvezményeket és egyéb kiskapukat az amerikai adórendszerben.
Az Amazon ezzel korántsincs egyedül, az adóelkerülés a magasan nyereséges amerikai IT-vállalatok kedvenc sportága. Rendkívül jó példa az Apple, mely az ír államnak köszönhetően körülbelül 110 milliárd dollárnyi nyereséget adómentesített.

A multik adóoptimalizációját itt, Közép-Európában is ismerjük. Thomas Piketty francia sztárközgazdász szerint 2010 és 2016 között 

a visegrádi országokból a multik éves szinten sokkal több profitot vittek ki, mint amennyi forrás ebben az időszakban az EU-ból érkezett.

Szlovákia esetében az éves nyereség kivitele meghaladta a GDP 4 százalékát. 

Úgy fogalmazhatunk, hogy a profit kivitele az ára annak a külföldi működőtőke-behozatalra épülő gazdasági stratégiának, amelyet a visegrádi országok az elmúlt két évtizedben folytattak.

Ebből a szemszögből különösen megkérdőjelezhetőnek tűnik az SNS ötlete a társasági nyereségadó csökkentésére. Az alacsonyabb adókulcsból ugyanis elsősorban a legtöbb nyereségadót fizető multik profitálnának, és így adótrükközés nélkül is több nyereséget szállíthatnak ki az országból.

Érthető, hogy az átlagember zsebében ilyesmik hallatán könnyen kinyílik a bicska. Különösen igaz ez a hátrányosabb gazdasági helyzetben levőkre, akik ezért egyre nagyobb számban a multik gyors megadóztatását ígérő populista pártok felé fordulnak. A gond azonban az, hogy a nemzetállamok gyakran a rövidebbet húzzák a globális vállalatokkal szemben, és csak tehetetlenül nézhetik, hogyan menekítenek ki dollármilliárdokat különböző adóparadicsomokba. Ezért egyre több állam használja a bevételre épülő ágazati különadókat, melyeket sokkal nehezebb megkerülni.

Az igazi megoldás azonban a nemzetközi összefogás,

hiszen a globális vállalatokat csak akkor tudjuk nyomás alá helyezni, ha a világgazdaság összes releváns országa összefog ez ügyben. Globális összefogást nem könnyű elérni, de az OECD és világ 20 legnagyobb gazdaságát tömörítő G20 csoport már több éve dolgozik a globális vállatok adóztatásának új nemzetközi alapelvein. Ezek bevezetése azonban komplex folyamat, amelyet hátráltat a multik lobbizása is anyaországaikban. Más megoldás azonban nincs, a globális vállalatok adózási trükkjei ellen a harcot csak globálisan tudjuk felvenni.