A végső megoldás: teljes leállás?

Két hónap korlátozás után sem csökken az új fertőzöttek száma, és a kórházakban ápolt Covid-19-betegek száma éppen meghaladta a négyezret. A kormány most még egy utolsó szigorítással próbálkozik, de a vírus mellett már a teljes leállás is ott van a levegőben. Ha a mostantól érvényes szigorítások március 21-ig nem hoznak javulást, akkor aligha kerüljük el a húsvéti lockdownt. A kormányfő ugyan a szociális hálón még kizárta ezt, de a koronavírus elleni küzdelemben más fegyverünk már nem nagyon maradt.

A társadalom és a gazdaság néhány hetes teljes leállása több mint drasztikus lépés, de van benne logika. Ha sikerülne két–három hétre a minimumra korlátozni a lakosság mozgását, megtörhetnénk a járvány terjedését. Ezt a teljes leállást újraindításként foghatjuk fel, amely után új esélyt kapnánk arra, hogy kezelhető szinten tartsuk az új fertőzések számát. Hogy ez a gyakorlatban kivitelezhető, láthattuk Kínában vagy Új-Zélandon.

Érthető ezért, hogy több hónapos eredmény nélküli részleges korlátozások után ez a megoldás Európában is egyre valószínűbbnek tűnik. Németországban a Zero-Covid kiáltvány szerzői össz-európai szolidáris leállást szorgalmaznak, melynek köszönhetően közösen szabadulnánk meg a vírustól. Valamivel kevésbé keményvonalas a szintén német No-Covid platform, de ennek célja is a vírusmentes régiók létrehozása. Hasonlóan gondolkodnak a cseh 40 nap az egészségért és a gazdaságért felhívás szerzői is, akik ezzel legalább napi 1000 alá szeretnék szorítani az új fertőzöttek számát.

A teljes gazdasági leállásnak azonban komoly ára van, ezért az ősszel kezdődött második hullám során Európában senki sem merte vállalni. A hazai pénzügyminisztérium elemzői szerint az év első két hónapjában érvényes korlátozások egymilliárd euróba kerültek, de a teljes leállás költségei ennél sokkal magasabbak. Tavaly tavasszal láttuk, milyen gazdasági következményekkel jár, ha a szlovák autóipar lehúzza a rolót, és most ennél komolyabb leállásról beszélünk. Sok vállalat további pénzügyi veszteségeket szenvedne el, ezért az államnak készen kell állnia a pénzügyi segítség növelésére. A vállalati szféra képviselői arra is figyelmeztetnek, hogy a leállás miatt késnének a megrendelések teljesítésével, ami rontaná a vevők bizalmát.

A teljes leállás azonban komoly előnyökkel is kecsegtet. Ha ezt a manővert sikeresen végre tudnánk hajtani, nemcsak a kórházak leterheltsége csökkenne, hanem utána a korlátozásokban megfáradt lakosság is fellélegezhetne, és részlegesen visszatérhetne a normális élet. Megnyílhatnának a kis üzletek és kávézók, a gyerekek visszatérhetnének az iskolába. Ahhoz azonban, hogy ezt tényleg el tudjuk érni, a teljes leállást rendkívül gondosan kell megtervezni, csakúgy, mint a leállás utáni visszatérést a normalitásba. Kulcsfontosságú, hogy a leállás után egy olyan rendszerbe térjünk vissza, amelyben sokkal több PCR-tesztet képes elvégezni az állam, és működik az új fertőzöttek kapcsolatainak felkutatása és követése. Ezzel párhuzamosan oltószereket kell felhalmozni, hogy a vakcinálási folyamatot felgyorsítva a lehető legtöbb embernek lehessen védettséget nyújtani a koronavírus ellen.

A szlovák kormány elmúlt hónapokban nyújtott járványellenes teljesítményét elemezve azonban kérdés, mennyire képes a teljes gazdasági leállás és újraindítás rendkívül összetett folyamatát levezényelni. Emiatt félő, hogy a nagy áldozatokat jelentő lockdown árán megszerzett előnyök is csak rövid ideig tartanának ki.