Szlovákia éppen másfél nappal múlt huszonöt éves, amikor Bandika és Ervin visszatértek a városba. Aszfalton szikrázó napfény sugározta be a régiót, melyen 1999-es gyártású, bordó Škoda Octaviájukkal keresztülgördültek, ráadásul velük volt Pati is, a meglehetősen megbízható biztosítási ügynök.
A tavasz ügynökei
Azért írjuk, hogy ráadásul, mert Pati oly mértékben komolyan vette a szakmáját, hogy semmilyen élethelyzetben nem röstellte bevetni érveit, melyekkel új klienseket szerzett. Bandika és Ervin is többször kikosarazta már, de potyautasként most sem látta akadályát, hogy rákérdezzen a fiúknál, nem szeretnék-e esetleg az új évet egy élet-, baleset-, illetve ingatlanbiztosítási ügylettel tenni biztonságosabbá, elviselhetőbbé. Ervin visszaváltott négyesbe egy előzni való Fiat miatt, így Bandikára hárult a válasz. Jó nekem az eddigi, próbálta lepattintani Patit, aki szokásához híven ismét lepattinthatatlannak bizonyult. Merthogy a biztosítás is olyan, mint az operációs rendszer, meg a smink: időnként frissítésre, tatarozásra szorul, és el nem hinnék a fiúk, de ő tudja, mert hetente éli át a felismerést, hogy a mai világban sokszor jobban járunk, ha új biztosításba döntjük a régit, mintha évtizedekig hagynánk békén, úgy, ahogy van. Bandika a nedves aszfaltba bámult, mely tovább sugározta a mosolyogva földre néző szelíd nap sugarait, és próbálta végiggondolni, van-e, lehet-e olyan problémája, melyre egy élet-, baleset-, ingatlan-, vagy egyéb biztosítás megoldásul szolgálhatna. Végül arra jutott, hogy valóban van egy problémája, amely évről évre gyötri, méghozzá az elnyúló tél, mely még a márciust is sokszor magáévá teszi, elvitatva ezt az egyébként jobb sorsra érdemes hónapot a tavasztól. Globális felmelegedéstől sújtott világunkban gyakran nemes egyszerűséggel lemaradunk a tavaszról, mivel alig eszmélünk fel a kiszámíthatatlan télből, alig dobjuk le kabátjainkat, máris rohanunk belé a nyárba. Ezért, ha van ilyen, ő tavaszbiztosítást szeretne kötni, szólt hátra a közben sminkje tatarozásába kezdő Patinak. Hogy garantálva legyen neki évente a tavasza. Amaz meg, mint egy kibiztosításra váró lőfegyver, összecsapta kerek, kagylóhéjat formázó sminktatarozó tükrét, megkérdezte, rágyújthat-e, majd belátván, hogy más választása nincs, belebámult a sugárzó országútba. A csendet viszont rosszul viselte, így két kilométer után csak feltette a kérdést, mit szólnak a többiek az elnök újévi beszédéhez. De melyik elnökéhez? – kérdezett vissza Bandika. Hát ez az – fújta ki a füstöt Pati, majd mindketten elismerték, hogy nem hallgatták meg a bolygó egyetlen elnökének újévi beszédét sem. Meg hogy tavaly is így tettek, meg azelőtt is, és hogy ez szerintük egy szép hagyomány. Ezekben a falukban meg már három hete nincs ivóvíz, mutatott balra Bandika. Kár, mondta az ügynök. Szlovákia meg tegnap volt 25 éves – szólt ismét. Nem baj, mondta az ügynök. Ervin egész úton nem mondott semmit.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.