A tagjelöltek egoizmussal vádolják az Európai Uniót, mert egyetlen képviselőjük sem került be a 12 tagú elnökségbe

Árnyékot vethet az Európai Unió alkotmányos jövőjével foglalkozó konvent alakuló ülésére, hogy a tagjelölt országok nem kaptak a tagállamokéval azonos jogokat a testületben – írta a Financial Times.

A londoni gazdasági napilap kontinentális kiadásában közölt jelentés szerint Lengyelország, a legnagyobb tagjelölt nyíltan hangot adott a munkanyelvek és egyes szervezeti intézkedések miatti elégedetlenségének. Jozef Oleksy, a konventbe delegált három lengyel küldött egyike „egoizmussal“ vádolta az uniót, amiért a tagjelöltek egyetlen képviselője sem került be a testület 12 tagú elnökségébe. A tagjelöltek aggodalmait osztják egyes kisebb európai uniós tagországok is, amelyek attól tartanak, hogy a nagyobbak megpróbálják majd háttérbe szorítani őket a konventben. Paavo Lipponen finn miniszterelnök például azt gyanítja, hogy a nagy tagországok máris megtervezték, milyen modellre épüljön a tanácskozó testület munkája.

A lap tudósítói arra is felfigyeltek, hogy „noha a konvent bátor kísérlet a konzultatív demokrácia alkalmazására”, összetétele korántsem tükrözi pontosan az uniós társadalmakét. Százöt tagja között mindössze 16 nő van, az euroszkeptikusok 6-7 fős csoportja pedig még ennél is csekélyebb kisebbséget alkot. A decemberben Laekenben tartott EU-csúcson olyan döntés született, hogy a tagjelölteket is meghívják a konventbe, de nem adják meg nekik azt a jogot, hogy megbontsák a tagországok között kialakuló konszenzust – emlékeztet a lap. Oleksy szerint azonban a tagállamok parlamentjeinek küldöttei a konvent munkájának menetével foglalkozó előzetes eszmecserékbe sem vonták be a tagjelölt országokból érkezett kollegáikat. A lengyel küldött azt is kifogásolta, hogy a tanácskozások a tervek szerint csak az Európai Unió 11 hivatalos nyelvén folynának, és jelezte, hogy országa esetleg kezdeményezni fogja a tagjelöltek nyelveinek használatát is.

Szerkesztőségi cikkében a Financial Times történelmi pillanatként értékeli a konvent alakuló ülését, egyúttal azonban óvja a testület tagjait attól, hogy túlértékeljék történelmi szerepüket. Brüsszel 2002-ben nem ugyanaz, mint Philadelphia 1787-ben – írja a lap az Amerikai Egyesült Államok alkotmányát megszövegező konventre utalva.

Az európai integrációs folyamat eddigi csúcspontjának számító 1991-es maastrichti szerződés óta az uniós tagállamok egyre jobban vonakodnak attól, hogy hatalmat adjanak át olyan intézményeknek, amelyekben már nem bíznak. Másrészt viszont együtt akarnak működni olyan közös problémák megoldásában, amelyeket nem feltétlenül lehet központilag kiadott jogszabályokkal rendezni. A lap ennek alapján úgy véli, hogy az uniónak a működési formák egész sorát kell megőriznie; sem a kormányköziséghez való visszatérés, sem a tagállamoktól független föderatív kormányzat létrehozása nem lenne jó megoldás. De éppen ezért lesz nehéz megállapodásra jutni a hatalmi jogkörök világosabb elhatárolásáról, amelyet különösen Németország szorgalmaz – fűzi hozzá, nem vonva kétségbe ugyanakkor, hogy az Európai Uniónak felül kell vizsgálnia feladatköreit és szerkezetét.

A konventnek nyílt és megalapozott véleményekből kiinduló vitát kell folytatnia arról, mit és hogyan akarnak közösen elérni az európaiak. Konszenzusra csak akkor nyílik esély, ha a küldöttek el tudják kerülni a föderalizmus és a kormányköziség közötti steril vitát – állapítja meg a Financial Times kontinentális kiadása.