A magyar hadsereg az 55., a szlovák a 71. legerősebb a világon – elvben

A GFP évente közli az országos összehasonlítást, ami a gyakorlatban rengeteg mutató egymás mellé helyezésével és rangsorolásával jár. Az utóbbi időszakban nem változott a vezető országok sorrendje: az Egyesült Államok számít katonailag a leghatalmasabb országnak, másodikként az évek óta húzódó ukrán háború ellenére is Oroszország, majd Kína és India követi. Az elmúlt öt év átrendeződései jelentősen érintették a „második vonalat”, a legnagyobb katonai hatalmak után sorban következő országokat. Japán az ötödikről a nyolcadik helyre szorult vissza, Dél-Korea pedig már az ötödik legerősebbnek számít. 

Az első huszonötben több európai NATO-tagállam is található: az Egyesült Királyság a hatodik, Franciaország a hetedik, Olaszország a tizedik, Németország a tizennegyedik, felfért még a lista elejére Spanyolország (17.), és Lengyelország (21.) is.

 Ukrajna a huszadik helyen áll a GFP adatai alapján. Fontos megjegyezni, hogy a puszta haderő-méreten túl a listában értékelik az országok gazdasági mutatóit és potenciálját is, egy hadsereget ugyanis üzemeltetni is kell.

Ki nyerné a magyar-szlovák háborút?

A GFP összehasonlítása alapján a térség legjelentősebb katonai hatalma Lengyelország, ami huszonegyedik legerősebbként nem egy ligában játszik a Kárpát-medencei országokkal és Ukrajna is huzamosabb ideje a legjobb huszonötben tartózkodik. Románia az 51., Csehország az 53., Magyarország az 55., Szerbia a 63., Ausztria a 68., Szlovákia a 71., Szlovénia pedig a 96. helyen található meg a kimutatásban.

A GPF egyéni mutatóira kitérve, Szlovákiát és Magyarországot összehasonlítva látszik is, milyen kritériumok alapján osztályoz a szervezet: az ország lakossága és lehetséges hadrafogható haderejének létszáma, vásárlóereje, légiereje és páncélos járműállománya, valamint gáz- és széntermelése egyaránt kihat a helyezésre.

A GFP listáit böngészve mindkét ország kapcsán érdekes összehasonlításokra bukkanhatunk. Magyarország például a tizenötezer tartalékosának, vagy a viszonylag jó belföldi úthálózatának, valamint a tüzérségének köszönhetően kapott jó minősítést, de a GFP azt is értékelte, hogy az országnak van nyolc támadó helikoptere (Szlovákiának pedig egy sem, de ezt a helyzetet Robert Kaliňák védelmi miniszter tavaly decemberi megállapodása a Black Hawk helikopterekről megváltoztathatja). Magyarországot az adósságállománya és a viszonylag kevés hadrafogható katonája visszahúzza a listán. Szlovákia a szállítórepülők, az önjáró tüzérség, a hadsereg alacsony földgázfüggősége miatt kapott pozitívabb elbírálást a szervezettől.

Végül, de nem utolsósorban a két ország védelmi költségvetése is különbözik, de arányaiban már kisebb a differencia – Magyarország 4,5 milliárd dollárt költ honvédelemre (ezzel 53. a világon), Szlovákia 2,5 milliárdot (64.).

A számok mögött

Az elmúlt időszakban mindkét országban az előző évekhez képest rohamos ütemben fejlesztésnek indult a hadsereg. Míg Magyarország 2016-tól fejleszti nagyobb iramban a saját hadseregét, leginkább a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretén belül, Szlovákiában az ukrán háború és ennek kapcsán az orosz haditechnikai eszközök átadása, nyugati fegyverekre való lassú ütemű lecserélése szolgáltatott témát – gyakran belpolitikai konfliktusokat is.

A magyar hadiipari stratégia elsősorban a németországi haditechnikai cégek bevonzására épít. A legnagyobb beruházónak a Rheinmetall számít, a német cég közreműködésével adták át 2023 augusztusában a Lynx harcjármű-gyárat és Várpalotán is lőszergyár nyílt a tavalyi év folyamán.

A magyar haderőt eközben csak az elmúlt években Leopard harckocsikkal modernizálták és bővítik a Gripenekből álló repülőgép-flottát – ez svéd befektetést igényelt. Tavaly modern német önjáró lövegeket is kapott a hadsereg, ahogy a hirdetésekben is hangsúlyos szerepet kap a toborzás.

Szlovákia esetében meglehetősen turbulensen alakult a haderőfejlesztés. A hadsereg az ukrajnai orosz invázió kirobbanása után aktívan támogatni kezdte Ukrajnát a saját eszközeivel: így került Kijevhez többek között az ország légvédelmi rakétarendszere, a Mig-29-es vadászgépekből álló légi flottája, illetve a Mi-8-as helikopterek egy része.

Fontos kitétel, hogy az átadott hadianyag egy része elavultnak számított és szervizre, illetve cserére szorult. A kormány tervei alapján idén és jövőre is a GDP két százaléka fölött marad a katonai kiadásokra fordított összeg. A beszállítók köre leginkább az amerikai és izraeli forrásokat jelenti a kimondottan keresettnek számító szlovák hadiipari termékek (mint az önjáró lövegek és aknamentesítő gépek) mellett. Robert Kaliňák belügyminiszter már tavaly újabb amerikai vadászgépeket és támadóhelikoptereket rendelt, valamint egy izraeli rendszerrel pótolta az Ukrajnának átadott légvédelmi eszközöket.