A szólásszabadság bajnokai

A szavakat pedig tettek követhetik, ezért az igazságügyi miniszter törvénytervezetet dolgozott ki: kell húzni egy határozott vonalat, ahol a szólásszabadság végződik, és hol kezdődik a gyalázkodás, uszítás, erőszakra való felbujtás stb. A tervezetről szóló parlamenti vita szolgáltatta a legjobb bizonyítékot arra, hogy valóban szükség van a törvénymódosításra.  A szólásszabadság és a demokrácia Marian Kotleba és Boris Kollár pártjában ücsörgő bajnokai amellett kardoskodtak, hogy semmiféle vonalat nem lehet húzni, és a szólásszabadságot nem lehet semmiféle korlátok közé szorítani. Kotleba pártjából (ĽS-NS) Rastislav Schlosár imígyen érvelt: „Mindenkinek van véleménye, és valóban vannak, akik elítélendő, elfajzott, undorító nézeteket vallanak. De ha Szlovákiában valóban demokrácia van, ahogy mondják, ha tényleg érvényes a szólásszabadság, ahogy az Alkotmány garantálja, akkor azokat a véleményeket is el kell fogadnunk, amelyekkel nem értünk egyet”. Nos, egy dolog elfogadni más véleményét, akkor is, ha nem egyezik a miénkkel, és más eltűrni a gyűlöletbeszédet, a másokat gyalázó és erőszakra bujtogató beszédeket. Az alkotmány biztosítja a szabad véleménynyilvánítást, de annak korlátait is tartalmazza. A 26. cikkely 4. bekezdése szerint korlátozni lehet a véleménynyilvánítást mások szabadságjogainak védelmében, az ország biztonsága, a közbiztonság, a közerkölcs és az emberéletek védelmében. A mostani törvénymódosítás az Alkotmány alapján csak pontosabban meghatározza, mi az, ami mások jogait és szabadságát sérti vagy veszélyezteti. Milan Krajniak, a Kollár-féle Sme rodina képviselője parlamenti felszólalásában azt bizonygatta, hogy „szólásszabadság vagy van, vagy nincs, és amint elkezdjük meghatározni, hogy melyik vélemény helyes és melyik helytelen, az már diktatúra”. Nos, egy dolog, hogy mit tart valaki helyesnek vagy helytelennek, de teljesen más az, ha valaki az abszolút szólásszabadság nevében olyan nézeteket terjeszt, amelyek sértik vagy elvitatják mások jogait. Krajniak képviselő is tudja, hogy amit Lucia Žitňanská igazságügyi miniszter előterjesztett, az az európai standard. Éppen ez bántja őt. Hogy az Európai Unió ezt az európai gyakorlatot ráerőszakolja olyan országokra is, ahol negyven évig kommunizmus volt. Éppen a kommunizmus, valamint a háború alatti szlovák államban fennálló rezsim figyelmeztet minket arra, hogy nem szabad alábecsülnünk, kézlegyintéssel elintéznünk a liberális demokrácia és a jogállamiság ellenségeit, akkor sem, ha a szólásszabadás védelmezésével próbálnak takarózni.Marian Kotleba szerint a törvénymódosítást azért fogadják el, hogy meg lehessen hurcolni mindenkit, aki a törvény hatályba lépése után sem fél majd „kimondani az igazságot”. Ez csupán a beismerése annak, hogy az az „igazság”, amit ő és a hozzá hasonlók hirdetnek, szélsőséges nézet, és összeegyeztethetetlen a demokráciával és a jogrendünkkel.  A szerző a Trend hetilap kommentátora