<p>Szlovákia ünnepel: 150 éve, egész pontosan 1864. szeptember 27-én született a második világháború előtti időszak egyik legellentmondásosabb szlovák politikusa, a szélsőségesen magyar- és zsidóellenes Andrej Hlinka. </p>
A szlovák Hitler
Az évfordulóval kapcsolatos ünnepségsorozat is bizonyítja, hogy ha magyarellenességről van szó, alig van különbség a mérsékelt és a szélsőségesen nacionalista politikusok között. A Hlinka születésével kapcsolatos ünnepségsorozat csúcspontja a korábbi pozsonyi vármegyeháza épületében megrendezett szerda esti összejövetel volt, amely felett a mérsékelten konzervatívnak tekintett Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) vezetője, Ján Figeľ vállalt védnökséget. Figeľ a szlovák nemzet egyik legjelentősebb személyiségének nevezte Hlinkát, aki mindig határozottan kiállt a szlovákok mellett. „Örülök, hogy üzenete és munkássága ma is gyümölcsöző. Szlovákia sokat köszönhet neki” – mondta beszédében Figeľ. De mit is köszönhet Szlovákia Hlinkának? A katolikus pap politikai eszmevilága különös keveréke volt a nacionalizmusnak, a szélsőséges klerikalizmusnak és idegengyűlöletnek, miközben nem álltak tőle távol a fasiszta ideológia egyes elemei sem. Hlinka – akinekma országszerte szobrokat állítanak és utcákat neveznek el róla – 1936-ban egy nagygyűlésen kijelentette: „Én vagyok a szlovák Hitler, olyan rendet csinálok itt, mint Hitler Németországban.” A baloldali pártokat pedig csak „zsidó–bolsevik csőcselékként” emlegette. A tekintetben teljesen igaza van Figeľnek, ha azt vallja, hogy Hlinka üzenete és munkássága ma is él. Elég megemlíteni a legutóbbi megyei önkormányzati választásokat Besztercebánya megyében, ahol azt a Marian Kotlebát választották megyefőnöknek, aki egekig magasztalja a több tízezernyi zsidó haláláért felelős második világháborús fasiszta szlovák államot, miközben a szlovákokon és az oroszokon kívül szinte minden más nemzetet eltörölne a föld színéről. És Kotleba pártja, a roma- és magyarellenes Mi Szlovákiánk Néppárt egyre népszerűbb. A kérdés már csak az, hogy mindennek miért örül a szlovák parlament alelnöki posztját betöltő Figeľ, akinek pártja ugyan klerikális nézeteiről ismert, korábban azonban többször is a magyar pártokkal lépett koalícióra, vagyis elvileg azon tömörülések közé tartozna, amelyek kevésbé látványosan viszolyognak a magyaroktól és más kisebbségektől. A válasz csak az lehet, hogy az új jobboldali pártok megjelenése egyre inkább veszélyezteti a kereszténydemokraták népszerűségét, a párt így olyan választói csoportokat is kénytelen megcélozni, amelyekre korábban nem volt ráutalva. Márpedig a szlovák választók egy jelentős részének fő szlogenje, hogy aki magyarellenes történelmi alakokat éltet, az rossz ember, rossz politikus nem lehet.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Korábbi cikkek a témában
2024. 10.04.
Elhalványuló Fico
2024. 10.04.
A kevesebb néha több – közeledik a mindenszentek
2024. 10.03.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.