A Szíriával kapcsolatos amerikai álláspont alakulása 2011 óta

Az Egyesült Államok péntek hajnalban manőverező robot-repülőgépekkel csapást mért Szíriában egy Homsz tarto-mánybeli légi támaszpontra.

Ez volt a megtorlás a Bassár el-Aszad rendszerének tulajdonított keddi Hán Sejkún-i vegyifegyver-támadásra. Az Egyesült Államok részvételének alakulását a szíriai konfliktusban az AFP francia hírügynökség foglalta össze.

2011. április 29-én, egy hónappal a rendszer által erőszakosan elnyomott első békés tüntetések után Washington gazdasági szankciókat léptetett életbe több szíriai vezető ellen.

Május 19-én Barack Obama akkori amerikai elnök felszólította Aszad szíriai elnököt, hogy vezényelje le az átmenetet, vagy távozzon a hatalomból. Előző nap Washington személyesen Aszad ellen is büntetőintézkedéseket rendelt el.

Július elején Robert Ford damaszkuszi amerikai nagykövet a szíriai vezetéssel dacolva ellátogatott a hadsereg által ostromlott közép-szíriai Hamába, ahol óriási tüntetést tartottak.

Augusztus 18-án Obama és nyugati szövetségesei első ízben szólították fel Aszadot a távozásra.

Október 24-én az amerikai nagykövet biztonsági okokból távozott Szíriából. Damaszkusz visszarendelte washingtoni nagykövetét. Robert Ford ezután többször is Törökországba utazott, ahol az ellenzék vezetőivel találkozott.

2013 nyarán a szíriai rendszert azzal vádolják meg, hogy vegyifegyver-támadást hajtott végre a Damaszkusz melletti Gútában, amelyben több mint 1400 ember halt meg.

Barack Obama az utolsó pillanatban tett le arról, hogy az amerikai hadsereg légitámadást intézzen a rendszer létesítményei ellen, és szeptemberben megállapodást kötött Moszkvával a szíriai vegyifegyver arzenál felszámolásáról. A következő hónapokban Obama kilátásba helyzete, hogy cselekedni fog, ha Szíria átlépi ezt a tiltott vonalat.

2014. szeptember 23-án az Egyesült Államok a dzsihádista lázadók ellen harcoló nemzetközi szövetség élén első ízben támadta meg az Iszlám Államot, új frontot nyitva a szélsőséges iszlamista szervezet elleni harcban, amelynek iraki állásai már korábban légitámadások célpontjai voltak. Azóta az Egyesült Államok közel 900 katonai tanácsadót, a különleges erők tagjait és tüzéreket vonultatott fel Szíria északkeleti térségébe. A haditengerészet ágyúi a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) arab–kurd szövetséget támogatják az Iszlám Állam szíriai „fővárosa”, Rakka elleni offenzívában.

2015. szeptember 30-án Oroszország légi csapásokat indított a szorult helyzetben lévő kormányhadsereg támogatására, amely ettől kezdve fokozatosan foglal vissza területeket a lázadóktól.

2016-ban az Egyesült Államok és Oroszország, amely megkerülhetetlen tényezővé vált a szíriai kérdésben, több, rövidesen meghiúsuló tűzszünetet is kezdeményezett.

2016. december 30-án az Egyesült Államok bevonása nélkül fegyverszünet lépett életbe egy orosz–török megállapodás alapján. Egy héttel korábban a kormányhadsereg visszafoglalta Aleppót.

2017. március 30-án Rex Tillerson amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy a „szíriai nép fog dönteni” Aszad sorsáról. Nikki Haley, az Egyesült Államok állandó ENSZ-képviselője úgy foglalt állást, hogy Washington nem tekinti többé Aszad távozását a konfliktus lezárása elsődleges kérdésének. Április 3-án azonban a nagykövet már azt hangozatta, hogy a szíriai nép nem akarja Aszadot tovább a hatalomban.

Április 4-én a Fehér Ház keményebb hangnemet ütött meg az aznapi vegyifegyver-támadásért felelősnek tartott Aszaddal szemben. A szíriai Idlíb tartományban légi csapások következtében 86 ember halt meg, több százan egészségkárosodást szenvedtek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Orvosok Határok Nélkül (MSF) segélyszervezet ideggázmérgezés tüneteit azonosította az áldozatokon. A támadás másnapján Donald Trump amerikai elnök akcióba lépett. „Nem tűrhetjük az Aszad-rezsim e gyűlöletes tetteit” – mondta, és elismerte, hogy „a Szíriával és Aszaddal kapcsolatos álláspontja egyértelműen megváltozott”.

Tegnapra virradóra a Földközi-tengeren állomásozó két amerikai hadihajóról 59 Tomahawk manőverező robotrepülőgépet indítottak egy szíriai légi támaszpont ellen. (MTI)