A spanyolnátha vírusa is madárvírus volt

Komoly hasonlóságok vannak a madárinfluenza vírusa, és a múlt század elején pusztító, viharos gyorsasággal mintegy 50 millió ember halálát követelő spanyolnátha kórokozója között.

A spanyolnátha vírusa a The Wall Street Journal szerint az emberiség eddigi legpusztítóbb kórokozója volt. Több embert ölt meg, mint ahányan az I. világháború ideje alatt meghaltak, viharos gyorsasággal terjedt (gyakran alig néhány óra telt el a betegség tüneteinek jelentkezése és a halál között), s más influenzavírusoktól eltérően az áldozatok többsége a fiatal, 15-34 év közötti, egyébként egészséges emberek közül került ki. A tudósok szerették volna alaposabban tanulmányozni e vírus hatásmechanizmusát, de annak idején még nem tudták biztonságos helyen, további kutatásra megőrizni a kórokozók mintapéldányait.

Amerikai kutatóknak azonban kilenc évig tartó erőfeszítések nyomán most sikerült „újraéleszteni” a spanyolnátha vírusát, miután teljesen megfejtették génjeit. Ehhez korabeli amerikai katonák tüdőszöveteit, s egy 1997-ben exhumált alaszkai nő holttestét használták fel. A tudósok által géntechnikával mesterségesen újra létrehozott spanyolnátha-vírus beigazolta, amit a történelemből már tudni lehetett, azaz rendkívül pusztító hatású: a kísérleti alanyokat (csirkeembriókat) szinte azonnal megölte. A kutatás során az is bebizonyosodott, hogy a spanyolnátha vírusa szintén egy madárvírus.

A tudósok 10 olyan változást, mutációt fedeztek fel, amely a spanyolnátha kórokozóját megkülönbözteti más madárvírusoktól (azt mutatva, hogy miként alkalmazkodott az emberi környezethez) – s ezen mutációk egy része már a mostani madárinfluenzát okozó H5N1 vírusban is megtalálható. Ez a lap szerint azt jelzi, hogy fennáll a kockázata: adott esetben a madárinfluenza vírusa is az 1918–19-es spanyolnáthajárványhoz hasonlóan gyors és vészjósló módon terjedhet át az emberekre.

David Nabarro, a madárinfluenza elleni küzdelem összehangolásával megbízott ENSZ-koordinátor szeptember végén azt közölte, bármelyik pillanatban kitörhet egy újabb világméretű influenzajárvány, amelyet valószínűleg az ázsiai madárinfluenza-járványt okozó vírus valamely mutánsa idéz majd elő, s a majdani járvány halálos áldozatainak száma 5 millió és 150 millió között lehet. Az Egészségügyi Világszervezet utóbb pontosított: szerintük egy ilyen esetben 2–7,4 millió az áldozatok „ésszerűen” megjósolható száma.

Bármelyik szám az igaz, ma már világszerte nagyon sokan tartanak egy új járvány kitörésétől – s nemcsak az egészségügyi hatóságok, de az emberek is. A vészjósló hírek hatására Belgiumban sokszorosára nőtt a kereslet a Tamiflu nevű szer iránt: ez a hagyományos influenza elleni orvosság, de egyes, állatokkal végzett kísérletek szerint hatásos lehet az emberre veszélyes H5N1 vírus ellen is. A szert a svájci Roche gyógyszergyár gyártja, s Belgiumban már eddig annyi fogyott belőle, mint tavaly egész télen. Mivel pedig gyártása nagyon hosszadalmas, egy évig is eltart, a Roche már csak „cseppenként”, nagyon kis tételekben tud szállítani belőle a nagykereskedőknek – bár állítólag ígéretet tett, hogy ha valóban kitörne a világméretű járvány, ezt a korlátozást feloldja.