A Smer „jégtörő februárja”

Napjaink sok belpolitikai mozzanata lesz hatással az ország (közel)jövőjére. Többé-kevésbé mindannyian kizökkentünk a korábbi életünkből. A megszokottnál nagyobb veszélyben az egészségünk, a megélhetésünk és a biztonságunk. Mindez sokaknál zavart, értékrendbeli változásokat idéz elő. A pártpreferenciákra is kihat. Pár hónap alatt újra Robert Fico Smer-SD-je lett a legnépszerűbb politikai erő.

Minél gyorsabban jut hatalomra, annál biztosabb, hogy elmarad holdudvara egy részének esetleges büntetőjogi felelősségre vonása. A cél szentesíti az eszközöket. Fico ügyesen tematizál (áremelések, járványhelyzet, védelmi szerződés stb.), és előrehozott választást sürget. Minden témája egy-egy trójai faló, amelyben már ott toporog a mielőbbi választásra készülő csapata.

A cél a koalíciós partnereket is szentesíti. Pontosabban Fico „szentesíti” őket. A Smer ugyanis az elmúlt hetekben nemcsak nagyobb fordulatszámmal tematizál bel-, kül- és biztonságpolitikai kérdéseket, hanem sorra jelzi azt is, mely pártokkal kormányozna. Amikor a Fico-párt nemrég a közvélemény-kutatások élére került, az ellenzéken belüli új „pozíciójából” szövetséget ajánlott a korábban a Smerből kiváló Peter Pellegrini vezette Hlas-SD-nek. Mintha kihallatszana ebből: megelőztünk benneteket, most már beszélhetünk a hogyan továbbról. Ezután a Smer, a Hlas és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) esetleges koalícióját lengette be. (A Smer a január 26-i, a köztársasági elnöki hivatal előtti nagygyűlésére a Hlason és az SNS-en kívül a Socialisti.sk nevű pártot is meghívta.) Most pedig Fico már a Republikával is kész tárgyalni arról, hogy esetleg koalíciós partnerek legyenek. „Ezzel abszolút semmi gondunk. Ám előbb létre kell jönnie e blokk alapjának. Ezért beszélek a Smerről és a Hlasról úgy, mint a kezdetről” – mondta Fico. A Republikával kapcsolatos bejelentését azzal tette „szalonképesebbé”, hogy kizárta az együttműködés lehetőségét a Marian Kotleba-féle Mi Szlovákiánk Néppárttal (ĽSNS), mondván, az holokauszttagadó, és Szlovákia EU-ból való kilépését szorgalmazza. (Más kérdés, mennyivel jobb az a Republika, amelyet a Kotleba-pártból távozók gründoltak.)

A Smer tehát kifelé lehetséges koalíciókat vázol, de a történetben egy kommunikációs csavar is sejthető a részéről. A legutóbbi felmérések alapján az SNS, a Republika (és a Socialisti.sk) esetében kérdéses a parlamentbe kerülés. Fico többször utalt arra, hogy ezeknek a pártoknak el kell érniük az ötszázalékos bejutási küszöböt. A tapasztalt politikus ezt nem véletlenül hangoztatja: az említett minipártok (és a szintén öt százalék alatt tengődő ĽSNS) szavazóinak üzen. Valami olyasmit, hogy ha úgy látnátok, a pártotok nem esélyes, a Smer a keblére fogad benneteket. Amelyik párt meg bejut, azzal majd tárgyalunk, ha a mandátumeloszlás alapján szükségessé válik, hogy bevegyük a buliba (Fico ígérete szerint az ĽSNS kivételével). A Smernek inkább az első forgatókönyv, a minipártok szavazóinak „bekebelezése” kedvezne. Egyrészt azért, mert tovább erősítené a Fico-pártot, biztosabbá téve pillanatnyi dominanciáját. Másrészt azért, mert egyszerűbben bírhatná koalícióra a szélsőséges pártoktól valamivel jobban ódzkodó Hlast. A Hlas nélkül ugyanis – a minipártok sorsától függetlenül – jóval kisebb (vagy éppen semmilyen) a Smer koalíciós potenciálja.

A Smer a témáival már meghozta magának a „jégtörő februárt”, részéről az előrehozott parlamenti választás egyre hangosabb követelése és a szavazatmaximalizálás időszaka várható. Olyan messzire még nem ment el, mint most a szélsőségesek megszólításával. Innen nézve kész felüdülés lesz, ha például előrukkolnak egy nőnapi köszöntővel.