<p>Az emberek hülyék. Persze nem konkréten ön, kedves olvasó, hanem azok, akik a Facebookon megosztott cikkeknek csak a címét, valamint a képernyőn megjelenő első bekezdést olvassák el, és nem kattintanak rá magára a tartalomra, mielőtt megosztják.</p>
A rekord
Nos, sokakhoz ebből az írásból is csak ennyi jut el, úgyhogy a továbbiakban már önökhöz szólok, kedves normálisak, akik vették a fáradságot és tovább olvastak. Egy rekordról szeretnék beszámolni, amely az én nevemhez fűződik. Az Új Szó online történetének egyik legtöbbször megosztott és legtöbb embert elérő írását sikerült produkálnom. Kedden jelent meg itt, ezen az oldalon „Cukorhegy” bácsi vagyona címmel. Tegnap délig 2900-an osztották meg, illetve kommentálták, és a lapunk Facebook-oldalát kezelő kolléga szerint 152 500 embert ért el a legnagyobb közösségi oldalon. Úgyhogy most dagadhatnék a büszkeségtől. Ehelyett dühöt és döbbenetet érzek.
A rekorder jegyzet ugyanis arról szólt, hogy a Facebookon félelmetes gyorsasággal terjed egy kamu hír, mely szerint Mark Zuckerberg szétosztja vagyonát azok között, akik megosztják az erről szóló posztot. Ismertettem az addigi hajmeresztő adatokat, majd pedig az emberek javíthatatlan naivságáról elmélkedtem, akiket nem érdekelnek az olyan evidens lólábak, mint hogy a pénzes postás már másnap csenget az USA-ból érkező 70 000 dollárral.
Az írás így kezdődött: „A Facebook tulajdonosa szét akarja osztani vagyonát! Mark Zuckerberg figyeli ezt a bejegyzést, és ha megosztod az üzenőfaladon, akkor te is részesedhetsz a pénzből.” Ez egy ősrégi újságírói fogás, például a mentősöknek, tűzoltóknak szervezett gyakorlatokról szóló tudósítások is kezdődnek úgy, hogy összeütközött két autóbusz, 80 sebesültet kellett ellátni, tűz ütött ki egy toronyházban stb. Mindez félig figyelemfelkeltés, félig poén, mert a következő mondat már arról szól, hogy hol tartották a gyakorlatot és hányan vettek részt rajta.
Úgy látszik, az írott sajtónak lassan le kell szoknia az efféle felvezetésekről, mert a közösségi hálón csak a cikkek legeleje jelenik meg, a folytatásért kattintani kell. A kattintás pedig már egyéni döntés eredménye. (Remélem, ezúttal sikerült egyértelmű mondatokkal kezdenem az írást).
Kíváncsi lettem, kik azok, akik e szomorú rekordhoz hozzásegítettek. Tegnap elkezdtem böngészni az 562 (!) hozzászólást az ominózus Facebook-poszt alatt. Voltak, akik csak annyit kommenteltek, hogy „osztva”. Mások az előbbieket szapulták, hogy miért nem olvassák végig a cikket, mielőtt osztják. De akadnak olyanok is, akik a legrafináltabb médiahekk kitervelésével gyanúsítják az Új Szót, illetve engem.
Sokat lógok a Facebookon, így nem tudtam nem észlelni az utóbbi hetekben lapunk ellen irányuló agresszív kampányt. Márpedig aki ránk kattint egy konkrét cikkért, az bizony növeli online olvasottságunkat. Aki ezt nem akarja, annak csak a bevezető jut. Hát ez jár most a fejemben...
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.