A rejtett költségek vége?

Valóban ideje lenne módosítani az említett jogszabályt, amely még 2004-ben lépett életbe, és nagyon sok olyan helyzetre nem kínál megoldást, amely ma a légi közlekedésben szinte mindennapos. Nemcsak a fapadosokra jellemző trükközésre gondolunk, hanem az olyan óriási légi közlekedési káoszra is, mint az Eyjafjallajökull vulkán 2010-es kitörése, amikor szinte leállt a repülőgépes forgalom az öreg kontinensen, de eszünkbe juthatnak a Covid-járvány miatti leállások vagy a különböző sztrájkok is. Frissíteni kell az utasok és a légitársaságok jogait és kötelességeit, hiszen a mostani helyzet már lassan egy bazári hangulathoz hasonlít – ott és úgy verik át az utasokat, ahogy csak akarják. És ami a legfélelmetesebb, hogy az utasok ma már úgy gondolják, hogy ez a normális, hogy a piac így működik, hogy egy feladott poggyászért simán elkérhetnek több mint 100 eurót, hogy a check-innél, beszállókapunál szinte vadásznak arra, hol és hogyan lehet különböző indokokra, szabályokra hivatkozva újabb összegeket lehúzni az emberekről. Sokszor szándékosan szétültetik az utasokat csak azért, hogy azok végül mégis fizessenek akár 50–70 eurót is (!) egy oda-vissza útért, ha együtt szeretnének ülni…

A fapadosok szinte szándékosan és folyamatosan módosítják a felvihető kézibőrönd méretét, hogy fenntartsák a káoszt, és meg tudják büntetni azokat, akik megszokásból utaznak – akik egy hónapja pl. egy másik légitársasággal mentek, ott nem volt gond a mérettel, ám a másiknál már van. Kapásból kiszabják a 100 eurós büntetést. De olyan is előfordul, hogy ami két hete még rendben volt, most már nem fér a keretbe. Megalázó és méltatlan helyzetbe hozzák az utasokat, akik inkább fizetnek, dühöngnek közben, csak legyenek már túl rajta.

Újabban pedig úgy elrejtik annak a lehetőségét is, hogy ha valaki nem akar igénybe venni valamilyen fizetős szolgáltatást, hogy csak nehezen találja meg a „kösz, de nem kérem” gombot. Trükkök, lehúzások, tisztességtelen praktikák, csak hogy nagyobb legyen a bevétel… Pedig lehet ezt másként is. Nem mindenhol jelenti azt egy feladott poggyász, hogy 100 eurós extrát fizettetnek velünk – pl. most Ázsiában egy jegyhez vettem egy extra csomagot, amely ülőhelyet, 20 kilós feladott csomagot, egy palack vizet, egy választható meleg ételt is tartalmazott, s mindez összesen 22 euróba került!

Európában más a helyzet, itt egy csaknem 20 éves szabály szerint működnek a légitársaságok, tele gumiszabályokkal, és – tegyük hozzá – bizonyos esetekben a légitársaságok számára méltatlan helyzettel. Éppen itt az ideje, hogy jelenkorunk követelményeihez igazítsák az iparági szabályt, hogy trükközésmentes, rejtett költségek nélküli, tisztességes, ügyfélbarát hozzáállás jellemezze a légi közlekedést Európában! Hogy ne kelljen minden negyedévben új kisbőröndöt venni csak azért, mert a fapadosok szándékosan, csapdát állítva rendszeresen újabb és újabb méretekben maximalizálják a felvihető – egyébként extra fizetős – kabinbőröndöt. Hogy újra élmény legyen a repülés…