A putri fakilincse

„Tűz” és „víz” nyilatkozott a romakérdés megoldatlanságáról. A nemzeti párt kirohanásait nyugodtan ignorálhatjuk. Tudjuk, abból él, hogy támadást intéz mindenki ellen, aki modernizációhoz fűződő viszonyát nem tutajozással juttatja kifejezésre. Komikus, ahogy a magyar pártból vétetett miniszterelnök-helyettest támadják romaügyben. Szlovákia jó hírét védendő. Malíková tábora a magyarokat csak azért gyűlöli jobban a cigányoknál, mert az előbbiek képesek eredményes szerveződésre. A nemzetiek romaügyi megnyilvánulását tehát nyugodtan kipipálhatjuk problémáink közül. Nem mondhatjuk el ugyanazt az Open Society Institute (Nyitott Társadalomért Intézet) romaügyben közzétett megállapításairól. Az SNS-nek az idegengyűlölet az éltető talaja, míg az OSI a másság iránti elfogulatlanságra épít. A látottak és tapasztalataink alapján nem állíthatjuk, hogy az útja rózsával van kirakva. A rendszerváltás félresikerült, nyertesei és a „döntetlenre” állók a szegénységet bűnnek, az elesettséget gyámoltalanságnak tekintik. Az átalakulás veszteseinek nagy része pedig ott keresi a szegénység és nyomor okát, ahol legkönnyebb. Ebben gyökeredzik a cigányellenesség; az egyik napról a másikra élők nem ásnak a mélyre, az országirányítók cselekvésképtelenségének okáig, hanem azt sérelmezik, hogy a kormány nem hagyja éhen halni a létalapjukat vesztett cigányok tízezreit. Ilyen légkörben a cigánykérdés megoldásáért felelős kormányzati vezetők nem minden tömegtámogatás hiányában önérzeteskedtek, hogy az OSI romaügyben bepanaszolta Szlovákiát. Ez időben véletlenül egybeesett az SNS által Csáky Pál ellen intézett támadással. Ketten mondották ugyanazt. Egyikőjüknek azt se hiszem el, hogy ha a Nap lehull, bealkonyul. Viszont legalább elgondolkodtató annak az intézménynek a megállapítása, amelynek működtetői mindig szembe úsztak az árral. Korábban az egypártrendszer gerincropogtató praktikáira, most például az állam által tolerált cigányellenességre figyelmeztettek. Három éve vegyes érzelmekkel vettem a hírt: a kormányban és a törvényhozásban magyarok a kisebbségi kérdés és az emberi jogok gazdái. Itt a tűzoltás is milliárdokat és népes szakembergárdát igényelne. Mindkettő hiányzik. Maradtak volna a problémaérzékenység gesztusai. De ezek se tapasztalhatók. Csáky szóvivőjével üzente meg, hogy szerinte mekkorát tévedett az OSI. Felmerül a kérdés: az eltelt években néhány látványos rendezvény megszervezésén és a személyes jelenléten kívül mit tett Csáky és a kormány. Vajon helyzetfelmérés céljából hányszor koptatták a putrik fakilincsét.