A prágai tavasz halálos áldozatai

A legújabb kutatási eredmények szerint Csehszlovákia megszállásának a Varsói Szerződés tagállamainak hadseregei által 1968-ban 108 áldozata volt. Ez 14-gyel több, mint amit az eddigi források állítottak. A cseh történészek kutatásainak új adatait tegnap közölte újságírókkal Milan Bárta, a csehországi nemzeti emlékezet intézetének történésze.

A prágai székhelyű intézmény – hivatalos nevén a Totalitárius Rendszerek Tanulmányozásának Intézete – az idén kezdte meg működését.

„Az áldozatok új számát a korabeli dokumentumok – rendőrségi, ügyészségi, egészségügyi és a hadseregből származó – részletes áttanulmányozása alapján állapítottuk meg. A korábbi adat abból az összefoglaló jelentésből származott, amelyet 1968 decemberében egy különbizottság terjesztett Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetése elé” – fejtette ki lapunknak Bárta.

A történész elmondta: a korabeli jelentést alapvetően a rendőrség és a katonai ügyészség dolgozta ki. Tisztességes munkát végeztek, de nyilvánvaló, hogy nem lehetett mindenhez hozzáférésük, s nem mindenről voltak információik. Ez az összefoglaló jelentés 1968. augusztus 21-e és december 17-e közötti áldozatok nevét tartalmazza.

A szovjet hadsereg ideiglenes csehszlovákiai tartózkodásáról 1968 őszén aláírt kétoldalú szerződés után a megszálló csapatok által elkövetett törvénysértéseket egy külön kormányzati megbízott felügyelte, s az eseteket – beleértve a számos közlekedési balesetet is – a katonai ügyészség vizsgálta ki.

„Az áldozatok számának növekedése azzal magyarázható, hogy a jelentésben több olyan incidens is le van írva, amelynek cseh szereplőit még csak súlyos sérülést szenvedett személyként említik, de sérüléseikbe december 17-e után belehaltak. Logikus, hogy ezeket a személyeket is a megszállás áldozatainak kell tekintenünk” – magyarázta a történész.

A „prágai tavaszként” világszerte elhíresült 1968-as csehszlovákiai reformévvel, illetve a megszállással – amelyet később a kommunista sajtó „baráti segítségként” emlegetett csak – kapcsolatos legújabb kutatási eredményeket a cseh nemzeti emlékezet intézete augusztusban, a Varsói Szerződés hadseregei csehszlovákiai bevonulásának a 40. évfordulója alkalmával könyvben is megjelenteti.

A Varsói Szerződés öt tagállamának – Bulgária, Lengyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió – hadseregeinek mintegy 600 ezer katonája 1968. augusztus 20-ról 21-re éjjel tankokkal, páncélkocsikkal lépték át a csehszlovák határokat, s hogy erőszakkal vessenek véget az Alexander Dubček kommunista pártfőtitkár nevével fémjelzett reformfolyamatnak és liberalizációnak. Míg négy ország katonái néhány héten belül kivonultak az országból, a szovjet hadsereg tartózkodását szerződéssel törvényesítették, s a mintegy 90 ezer szovjet katona végül is 23 évig maradt „ideiglenesen” Csehszlovákiában.