A pofátlanság diszkrét bája

Riporter: Megszületett a döntés?

Bugár Béla: Azt tudom mondani, hogy mi véleményeztünk, mint a Híd párt, és ezt a véleményt elküldtük a Kisebbségi Kulturális Alap részére. Gyakorlatilag még ebben a pillanatban, amikor ez a beszélgetés zajlik, semmiféle utalást, jelzést nem kaptam vissza azzal kapcsolatban, hogy a döntés megszületett volna. Tehát gyakorlatilag azt tudom megerősíteni, hogy a részünkről, a Híd párt részéről a véleményezés megtörtént, a mi szerepünk ebben a kérdéskörben az, hogy javaslatot nyújtsunk be mint koalíciós (stratégiai) partner.

R.: Kiket javasolt a Híd?

B. B.: Változatlan a lista, még a megválasztásom előtt tettem egy olyanfajta utalást arra vonatkozólag, korábban kultúrában dolgozó emberként, hogy nagyon fontos az, hogy gyakorlatilag szakmai alapon történjen javaslat kulturális vonalon, illetve a tudomány vonalán, hiszen én ebből a szférából érkeztem… Gyakorlatilag mi, a Híd párt, az oktatási és kulturális tanács elé terjesztettük a kérdést, és az a megerősítés jött, amiről végül az Országos Elnökségen született döntés, amelyet még a múlt hónap közepén, 19-én elküldtünk, tehát az az eredmény jött ki, amit a múlt évben is fontosnak tartott a Híd párt.

Nem csoda, hogy a szlovákiai kulturális, tudományos és civil szféra azonnal tiltakozott a párt eljárása ellen, mondván, ne egy párt döntse el, hogy a magyar kisebbség mely kulturális, tudományos és civilszervezetei részesüljenek állami támogatásban. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala írásban tiltakozott, Tokár Géza szóvivő arra kérte a kormányt, a kisebbségi alapot, ne vegye figyelembe a párt ajánlását a döntés során, hanem állítson fel egy független szakmai testületet, amely az ajánlásokat ezentúl megfogalmazza. A Kerekasztal felhívásához csatlakozott a Csemadok is, mint a legnagyobb magyar civil- és kulturális szervezet. Bárdos Gyula elnök kifogásolta, hogy a döntésbe nem vonták be a szervezetet, újra róluk, de nélkülük döntöttek.

Eddig a fikció.

A valóság ezzel szemben az, hogy az interjút, amely e héten hangzott el a Pátria rádióban nem Bugár Béla, a Híd elnöke adta, hanem Menyhárt József, az Magyar Közösség Pártjának elnöke. Az ajánlást nem a kisebbségi alapnak, hanem a Bethlen Gábor Alapnak címezték, és természetesen nem koalíciós partnerként, hanem mint a magyar kormány „stratégiai partnere”. Az interjú többi része szó szerint a fentieknek megfelelően hangzott el. Még a szakmai döntésre való utalás is. Sajnos azonban a fikció többi része csak fikció maradt: a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala nem adott ki tiltakozó nyilatkozatot, Tokár Géza szóvivő meg sem szólalt, és nem tiltakozott Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke sem. Támogatásban a korábban megszokott 18 „nemzeti jelentőségű intézmény” részesül majd.

Az interjúnak azonban ez csak a kezdete, emellett több csúcspontja is van. Menyhárt megmagyarázza például, hogy miért nemzeti jelentőségű intézmény a Selye Egyetem, és miért nem a nyitrai egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara. Menyhárt szerint azért, mert komoly szabályrendszer van… A legszebb talán az, amikor megmagyarázza, hogy miért éppen az MKP az, amelyik ajánlást tehet. Mert a BGA úgy döntött… Ja, akkor minden rendben. Zárásképpen pedig finoman jelzi igényét az alakuló Kisebbségi Kulturális Alapra is: „amelyhez nagy reményeket fűzünk, és bízunk benne, hogy az értékalapú döntések és a szakmaiság fog majd a pályázatok leosztásánál működni” – mondja az MKP elnöke. Hát az MKP döntésénél csak szakmaibb és értékalapúbb lehet.