A nagy egymásra találás

Ám míg a korábbi két téma mindkét fél számára stratégiai jelentőségű volt, a mostani javaslatoknak nincs különösebben fontos pártpolitikai tétje.

Az ivóvíz exportjának és a politikai funkciók halmozásának ügyét bármelyik másik párt is a zászlajára tűzhette volna. Az öntözővizes téma kellemetlenné vált a Smer számára, miután kiderült, hogy meg akarták fizettetni a folyókból nyert vizet a gazdákkal. Valószínűleg ezért jöttek elő az ivóvíz kivitelét tiltó alkotmánytörvény-javaslattal, hogy kicsit más vizekre evezzenek és eltereljék a figyelmet az előző témáról. Noha évtizedek óta mindenki tudja, hogy a Csallóköz alatt van Közép-Európa egyik legnagyobb vízkészlete, nem valószínű, hogy a közeljövőben bárki is ipari mennyiségben készült volna azt kiszivattyúzni és külföldre szállítani.

A KDH-s ötlet sem túl eredeti, főleg az indoklása nem. Nem attól kerül majd több ember az államigazgatásba, hogy valaki nem lehet egyszerre képviselő és mondjuk polgármester. Szerintem ez morális kérdés, amit a szavazóknak és a politikusoknak maguknak kell eldönteniük. Ha a szavazóknak megfelel, hogy választott képviselőjük egyszerre több lovon ül, akkor minek korlátozni az egészet?

Inkább arról van szó, hogy a Smer és a KDH egyre jobban kóstolgatja az együttműködést, illetve teszteli a szavazóit, hogy mennyire ízlik ez nekik. Hogyan reagálnak, ha a témáikat a másik támogatásával sikerül megvalósítani. Nem szabad elfelejteni, hogy a KDH 2006-ban majdnem koalícióra lépett a Smerrel, de addig kérették magukat, amíg Ficóék az SNS-t és a HZDS-t választották. Annak ellenére, hogy a kereszténydemokraták minden eddigi jobboldali kormánykoalíció stabil tagjai voltak, 2016-ra minden eddiginél közelebb fognak kerülni a Smerhez. A régi, jobboldali koalíció már túlhaladott, nincs semmilyen ígéret, mely arra kötelezné a kereszténydemokratákat, hogy csak és kizárólag a többi jobboldali párttal egyezkedjenek. Az ortodox témáikra nagyjából senki sem vevő a jobboldali potenciális partnerek közül, ezért is indultak a Smer irányába. A Smer pedig már régen nem az a mumus, ami volt, a vele való szövetkezés a KDH számára egyáltalán nem kínos, főleg, hogy hajlandó elfogadni a KDH számára fontos témákat. Némi „szociáldemokrácia” meg nekik is bőven belefér. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a KDH-ra mától kezdve a Smer szövetségeseként kell tekinteni, de egyre inkább számolni lehet ezzel a lehetőséggel is. Egyébként, mivel minden politikai párt arra törekszik, hogy saját céljait megvalósítsa, hihető, hogy a KDH-nak ezt a Smer mellett sikerül elérnie. Természetesen ezt a forgatókönyvet sarokba lehet dobni, ha kiderül, hogy még együtt sem lesznek képesek kormányt alakítani, aminek egyre nagyobb az esélye. Ám ez még messze van, így inkább azt érdemes figyelni, hogyan udvarolgatnak egymásnak a választásokig hátralévő szűk két évben.