A láthatatlan Vaskupola

MTI–HÁTTÉR

A Vaskupola csak olyan lövedékek ellen indít elfogórakétát, amelyek lakott területre esnének, a többit hagyják becsapódni. A védelmi rendszer elnevezése viszont azt sejteti, mintha védőburkot vonna a területek fölé. A gyakorlatban az ellenséges rakétákat veszi célba és egy elfogó rakétát indít. Minden ütegnek tűzvezető radarja van, amely azonosítja a célpontok röppályáját. A rendszer könnyen szállítható, csupán néhány óra szükséges az áttelepítéséhez. Az elfogó rakéta három méter hosszú, átmérője csupán 15 centiméter, súlya 90 kiló. A rakétafej nagy erejű robbanótöltete 11 kilós, hatótávolsága 4-től 70 kilométerig terjed.

A Vaskupola minden időjárási körülmény között bevethető, egyidejűleg több rakéta elfogására képes, bár ilyen esetekben nem működik tökéletesen, ezért lőnek ki a palesztinok egyszerre több rakétát. Radar észleli az ellenséges rakéta indítását, a rendszer a rakéta pályáját továbbítja a központba. Az kiszámítja a támadórakétával történő ütközés előre látható helyét. Ha az adott területet meg kell védeni, ellenrakétát indít, s az olyan terület felett robban, ahol feltehetően nem okoz pusztítást.

Az első üteget Izrael déli részén telepítették 2011-ben, akkor hetven százalékos sikerrel működött. Egy üteg ára 50 millió dollár, az elfogó rakéta legalább 62 ezer dollárba kerül.

Számos ország érdeklődik a Vaskupola megvásárlása iránt, Dél-Korea és több európai NATO-tagország, továbbá az Egyesült Államok, amely idén 235 millió dollárral járult hozzá a rakétavédelmi rendszer fejlesztéséhez.

Családi bunker

minden kertben

Szderót Izrael legveszélyeztetettebb helye, a Gázai övezet határától mindössze egy kilométerre fekszik. A városban hatezer beton óvóhelyet építettek öt év alatt a régi házakhoz, az újakat pedig eleve bunkerszobával adják át. De a tavaly átadott pályaudvar is bombabiztos.

A táj idilli, kék az ég, a kékségét csak egy-egy felhőgomoly szakítja meg, amelyet a Vaskupola rakétáival felrobbantott gázai lövedékek hagynak maguk mögött. Háborús mementóként hosszú percekig lebegnek a kihalt utcák fölött.

A házak szépek, rendezettek, teljesen átlagosak lennének, ha nem tűnne fel a zsebkendőnyi kertekben a rengeteg hatalmas betonkocka: a családi bunker.

Bombabiztos játszótér

Szderót a világ „óvóhelyfővárosa”, félmilliárd sékelt (100 millió euró) kapott öt év alatt óvóhelyek építésére a kormánytól. A házakon alig vannak becsapódásnyomok, a helyiek azonnal helyreállítják a károkat, eltakarítják a romokat, és élnek tovább. Egy festékgyárba két hete két lövedék is becsapódott, s az épület azonnal lángra kapott a vegyszerek miatt. De már dolgoznak a még kormos falak között. A direkt károkat ugyan megtéríti a kormány, de a tulajdonosra hárul rengeteg járulékos költség, például akkor is fizetnie kell a dolgozókat, ha rommá lövik a gyárat.

Szderótban különös gonddal foglalkoznak a gyerekekkel. A városnak kiválóan felszerelt, mégis szívszorító bunker-játszótere van, ahol egyszerre ötszáz kicsi babázhat, mászókázhat, szülinapozhat, focizhat. Az elmúlt öt év rakétatámadásai idején negyedmillió látogatás volt a központban.

Ritka rakétagyűjtemény

A rendőrőrsön a világ legszínesebb rakétagyűjteménye látható. Van olyan szerkezet, amely egykor útjelző oszlop volt, a másik egy csatorna részeként szolgálhatott, s vannak, amelyek fegyvergyárak szakszerű munkáját dicsérik. A mindenféle színű, anyagú és méretű „házi rakéták” közé már csak különleges darabokat vesznek be, mert nincs hely.

Gázából Izraelbe összesen húszezer rakétát lőttek ki az utóbbi tíz évben, ebből a 24 ezer lakosú Szderótra 8600 esett.

„Vörös szín” – mondogatja egy hang a légiriadók idején, s akkor tizenöt másodperc alatt fedezéket kell találni.