A kulcs az ügyészség függetlensége

Azügyészségről szóló új törvény módosítása a kormány egyik alapvető célkitűzése volt. A parlamentben megszavazott módosítás azonban erős ellenállásba ütközött az elnök asszonynál és meglehet, hogy ez a még komolyabb konfliktus előszele Čaputová és a kormány között.

Zuzana Čaputovának elejétől fogva kifogásai voltak a módosítás egyes részeivel szemben, ezt nem is titkolta, a kérdés csak az volt, hogy megmarad-e a homlokráncolásnál. Nem maradt, hanem megvétózta a törvénytervezetet. Érvelése, kifogásai egyetlen irányba mutatnak – meg akarja akadályozni, hogy az ügyészség még inkább politikai befolyás alá kerülhessen. Szerinte a változások ezt eredményeznék, a főügyész és a speciális ügyész még jobban függene a hatalomtól, és nincs egyedül ezzel a véleményével. Így vélekedik az Ügyészi Tanács, az igazságügy-miniszter és néhány elismert jogi szaktekintély is.

Paradox módon Čaputová nem a módosítás legvitatottabb részét kritizálta – konkrétan azt, hogy olyan jogász is lehetne főügyész, aki még ügyész sem volt soha. Mint például Daniel Lipšic, akit egyre-másra a poszt várományosaként emlegetnek. Hogy ezt nem bírálta, még nem jelenti azt, hogy Čaputovának ezzel kapcsolatban ne lennének kifogásai. Ellenkezőleg. Azt is kijelentette, hogy a kinevezéskor figyelembe fogja venni a megválasztott főügyészjelölt politikai függetlenségét is. De ezt a frontot nem nyitotta meg, feltehetően megvárja, hogy valóban Lipšicet választja-e meg a kormánypárti többség a parlamentben.

De egyáltalán nem holmi csipcsup ellentétről van szó. Az elnök asszony választási kampányának is egyik fő témája volt az ügyészség működése, és komoly érvei vannak. És a jogkörei ugyanilyen erősek, hiszen a megválasztott jelöltet senki más nem nevezheti ki, csak ő.

Čaputovának három lehetősége van, az elsővel már élt is, megvétózta a tervezetet, és azt is jelezte, hogy a másodikkal is élni fog: az Alkotmánybírósághoz fordul, ha a parlament megtöri az elnöki vétót, vagyis nem módosítja az észrevételei alapján a tervezetet.

Az utolsó lehetősége pedig az, hogy nem nevezi ki a megválasztott jelöltet, mint tette azt néhány évvel ezelőtt Ivan Gašparovič akkori államfő Jozef Čentéšsel.

Ha valóban eddig fajulnának a dolgok, az alaposan megtépázná Čaputová és a kormánykoalíció ha idillinek nem is nevezhető, de kétségtelenül átlagon felüli eddigi viszonyát.

Ennek pedig hosszú távú politikai következményei lehetnek.

Most úgy tűnik, ha a parlament nem adja be a derekát és nem hátrál meg az elnök asszony előtt, akkor egyhamar nem lesz új főügyésze az országnak.

A szerző a Trend kommentátora