A Gizike és a gőzeke esete

Az OĽaNO-s kormányzat három éve alatt ugyan már megszokhattuk a nem szokványos megoldásokat, de arról még nem hallottam, hogy egy párt egyik platformja egyezzen meg egy másik párttal a választási listán való részvételükről, ráadásul úgy, hogy a párt elnöke statisztaként szerepeljen ez ügyben. Az elnök úr nem értette meg azt, hogy a Szövetségnek kell megegyeznie a Magyar Fórummal (vagy bárki mással), mégpedig úgy, hogy előbb a platformok között kell konszenzusra jutni, ahogy ez megtörtént korábban, s csak ezt követően jött létre az első tárgyalás a két párt közt.

Látszik, Forró Krisztián a mai napig nem nőtt fel a pártelnöki feladatokhoz. Amennyiben ő a „felelősségteljes, bölcs politizálás híve” – ahogy állítja –, akkor kutya kötelessége a folyamat élére állnia, sőt a három platformmal folyamatosan egyeztetnie. Tudom, miről beszélek, hiszen az MKP létrehozásakor is platformokkal indultunk, és pártelnökként sokszor a saját, MKDM-es platform tagjaival kellett a legtöbbet vitáznom, hogy elfogadják azt, a közös, mindenkinek elfogadható javaslat hosszú távon többet ér a pillanatnyi erőfölénnyel szerzett eredménynél.

Ráadásul mennyire bölcs politizálás az, ha ő és az MKP-platform tagjai olyan személy részvételéről egyeztetnek, aki korábbi politikai tevékenységét arra építette, hogy a korábbi hidas, jelenleg azonban szövetséges politikusokat, az elnök úr párttársait lejárassa?! Nem beszélve arról, hogy egy családi tragédiára hivatkozva a Híd-platform elnökét is csúnyán megsértette.

Egy dologban viszont egyetértek az elnök úrral: „ultimátumok helyett a kölcsönös tiszteletben hiszek.” Az ugyanis azt feltételezi, hogy a másik fél (platform) véleményét tiszteljük, és azt nemcsak meghallgatjuk, hanem igyekszünk azt figyelembe is venni.

Sőt, még az alapszabályt sem sértjük meg úgy, hogy megkerülve az Országos Grémiumot jelöljük a megyeelnöki posztra saját platformunk elnökét.

Forró Krisztián pártelnökként akkor fog bölcs döntéseket hozni, ha azok nemcsak a pártja és annak platformjai érdekét szolgálják, hanem elsősorban a választók érdekeit. Okos dolog tanulni a múlt hibáiból. Hiba volt szétverni a választási pártról szóló egyezséget 2020-ban, ahogy óriási hiba lesz úgy dönteni a jelöltlistáról, hogy azzal nem mindegyik platform tud azonosulni. Annak ugyanis az lehet a következménye, hogy az így keletkezett feszültség, netán nyílt veszekedés miatt a választók elfordulnak a párttól. Márpedig ha most nem jut be a párt a parlamentbe, akkor hosszú ideig nem lesz, aki képviselje a kisebbségi érdekeket.

Egy bölcs politikus láthatná, hogy 2020-ban is Berényi és társai voltak az egyezség kerékkötői – csakúgy, mint most. Akkor is és most is a mindenkori pártelnök mögé búj(tak)nak, hadd legyen ő a felelős a párt szétveréséért.

Tudom, az elnök úr az Új Szó oldalán korábban már megírta: „nincs szüksége Bugár Béla tanácsára”, ennek ellenére azt tanácsolom, hallgasson a józan eszére, és hozzon bölcs döntéseket.