A választás volt a Híd és a Magyar Fórum Waterlooja?

A szombati parlamenti választáson a Kékekkel együtt induló Híd mindössze a szavazatok 0,26 százalékát szerezte meg, ami összességében 7935 voksot jelent. A Kékek élén álló Mikuláš Dzurinda 3663, míg Sólymos László, a Híd elnöke 2439 preferenciaszavazatot kapott. Összehasonlításképpen ezzel az eredménnyel a Híd elnöke a Szövetség listáján a karikázás után felálló sorrend első harminc helyezettje közé sem kerülne be. Lapunknak azonban Sólymos úgy nyilatkozott, ő és a Híd ennek ellenére nem adják fel a politizálást. Pártja éléről minden bizonnyal nem távozik. „Nem szeretnék azoknak a pártoknak a hibájába esni, amelyek pár órán belül összeállítottak egy »ki a hibás« listát. Ez ugyanis sokkal könnyebben megy, mint az önreflexió” – küldte írásos válaszában Sólymos arra a kérdésünkre, lemond-e a pártelnöki posztjáról. Arra, hogy egy ilyen esetben a pártvezető lemondása a politikai kultúra része lenne-e, nem válaszolt. Majd úgy nyilatkozott, a Kékekkel közös választási pártjuk eredményének nem örül, jobb teljesítményt vártak, de nem ez volt az utolsó harcuk. „Egy biztos, a munkát folytatjuk, ezt a pártot nem egyszeri használatra szántuk” – jelentette ki azzal, felkészültek a munkára. Sólymos szerint ugyanis szükség van egy olyan pártra, amely kiáll a kisebbségek mellett, nem populista és nem antiglobalista, hanem európai irányultságú. A Híd elnöke azonban közvetlenül nem válaszolt arra a kérdésünkre, a voksolás eredményét látva, nem kellett volna-e az ő formációjuknak inkább visszalépnie.

Drága mulatság volt

A Híd partnerének, a Kékeknek a vezetője, Mikuláš Dzurinda még a választás előtt úgy nyilatkozott, visszalépésük jelentősen segített volna a Szövetségnek. Berényi József, a Szövetség MKP-platformjának elnöke az Új Szóban megjelent írásában pedig ezzel kapcsolatban arra utal, hogy a Híd csak azért nem lépett vissza, nehogy nekik segítsen. Ezzel kapcsolatban Sólymos csak arról beszélt, azoknak a magyaroknak akartak alternatívát adni, aki nem azonosulnak a Szövetséggel. Arról, hogy az indulásuk kifejezetten a Szövetség eredményének a csökkentését szolgálta volna-e, érdemben nem nyilatkozott. Ugyanakkor kijelentette, szerinte egy olyan egységpárt, amilyennek a Szövetség indult, elérte volna a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. „Mert azok a választók, akik nem radikális szemüvegen át látják a világot, egészen biztosan kisebb számban fordultak volna szlovák pártok felé” – tette hozzá.

A Transparency International Slovensko (TIS) összesítése szerint a Kékek és a Híd együtt 870 085 eurót költött a kampányára, ami a választási eredményüket figyelembe véve azt jelenti, a formációnak majdnem 110 euróba került egy rájuk adott szavazat. Ez a TIS szerint az egyik, ha nem a „legdrágább” euró/szavazat arány az összes induló párt közül. A szubjektum állami támogatást sem kap, hiszen ez 3 százalékos eredmény felett járna. Sólymostól ezért azt kérdeztük, miből fizetik vissza azokat a kölcsönöket, amelyekből a kampányuk jelentős részét finanszírozták. „A kampány elején egyik párt sem tudja, milyen eredményt ér el, a siker és a bukás is benne van a pakliban” – válaszolta a Híd vezetője.

Simonék sem adják fel

A parlamenti választáson ugyancsak rendkívül rossz eredményt ért el a Magyar Fórum körüli csoportosulás. A szavazatok mindössze 0,11 százalékát, azaz 3486 voksot kaptak. A formáció első embere Simon Zsolt 1395 karikát gyűjtött. A Magyar Fórum vezetője lapunknak elmondta, nem látja szükségét annak, hogy ő vagy az elnökségük lemondjon. „Az alapszabályunk értelmében a parlamenti választás után négy hónapon belül minden posztot amúgyis újra kell választani” – magyarázta. Simon szerint nincs értelme, hogy szimbolikusan felajánlják a lemondásukat, hiszen valakinek egyébként is elő kell készítenie a tisztújító kongresszust. Azt állítja, még nem gondolkodott rajta, újraindul-e a pártelnöki posztért. Simon szerint a pártja sem adja fel a politizálást. „Ki kell értékelni, hogy mit kell másképp csinálnunk és el kell dönteni, hogy hogyan tovább” – jelentette ki azzal, megyei és regionális szinten is tovább fognak dolgozni.

Arra a kérdésünkre, hogy a Szövetség elnökének, Forró Krisztiánnak a felszólítására miért nem léptek vissza, Simon arról beszélt, szerinte ennek semmi értelme nem lett volna. Egyben a Szövetség vezetőjét hibáztatta, mert Forró az év elején nem vett részt az összes olyan tárgyaláson, amely során a Magyar Fórummal való együttműködésről egyeztettek. „Nem jött el, így nincs joga bárkitől bármit is számonkérni” – jelentette ki. Lapunkhoz azonban eljutottak olyan információk is, mi szerint a Magyar Fórummal együtt induló kisebb szlovák pártok számításba vették volna a visszalépést, de ezt a Simonék vétózták, mivel szerintük ezzel a Szövetségnek segítettek volna. „Ez irreleváns, mert nem így volt” – jelentette ki Simon azzal, hogy az visszalépéstől a formációjukon belül nem csak egy párt zárkózott el. Egyben visszautasítja a felelősségét abban, hogy a mostani választás után sincs a parlamentben intézményes magyar képviselet. Simon szerint a balsikerüket az is okozhatta, hogy a közvélemény-kutató ügynökségek az esetükben nagyon alacsony támogatást mértek és a választók ennek fényében nem rájuk adták a voksukat, hiszen nem akarták, hogy elvesszen a szavazatuk és inkább egy szlovák pártra szavaztak. Simon szerint az, hogy Forró a lapunknak adott interjúban súlytalannak nevezte a Magyar Fórumot, akadályozni fogja, hogy a jövőben együttműködjenek.

Simonék, a transzparens számlájuk tanúsága szerint, 187 752 eurót költöttek a kampányukra. Arra a kérdésünkre, miből fogják kifizetni azokat a hiteleket, amelyekből ezt finanszírozták, a Magyar Fórum elnöke elmondta: „A kölcsönszerződések úgy vannak megírva, ha a párt nem éri el a 3 százalékot a kölcsön automatikusan adománynak minősül.”