A földrész legrégebbi politikai szervezete

Feladata, hogy az emberi jogok tiszteletben tartására, a demokratikus intézményrendszer működésére, a jogállamiság tiszteletben tartására ügyeljen. Ma már 46 tagja van (a kelet-közép-európai rendszerváltó államok közül elsőként Magyarország jutott be a szervezetbe, még 1990-ben), s összesen 800 millió lakost tömörít. Az európai országok közül egyedül Fehéroroszország maradt kívül a szervezeten: ezt ugyanis sokan a kontinens utolsó diktatúrájának tartják, s bár egyesek – például az orosz vezetés – ezt a minősítést vitatják, az bizonyos, hogy Alekszandr Lukasenko elnök rendszerének demokratikus jellege megkérdőjelezhető. A 46 tagállam mellett több ország megfigyelőként vesz részt az ET munkájában: ide tartozik például az Egyesült Államok, Japán, Kanada vagy éppen Izrael.

A szervezet két döntéshozó szerve a miniszteri bizottság és a parlamenti közgyűlés. Az első a tagállamok kormányait képviseli: rendszeresen tart ülést nagyköveti, s minden évben legalább kétszer külügyminiszteri szinten. A második szerv pedig a tagállamok parlamenti képviselőiből áll: minden ország meghatározott számú törvényhozót küldhet a testületbe, amely évente négyszer rendez egész hetes ülésszakot, s emellett a különböző bizottságai szinte folyamatosan üléseznek. Az Európa Tanács munkáját az 1800 alkalmazottból álló apparátus szervezi, amelynek élén a brit Terry Davis áll főtitkárként.

A strasbourgi székhelyű szervezet immár 56 éves történetének legfőbb eredménye a különböző nemzetközi egyezmények hálózata (ma már 196 van belőlük): ezeket mind az Európa Tanács égisze alatt dolgozták ki, s a kulturális együttműködéstől az adatvédelmen át egészen a szervezett bűnözés elleni küzdelemig az élet legkülönbözőbb területeit szabályozzák. Ezen dokumentumok között a legfontosabb kétségkívül az Emberi Jogok Európai Egyezménye, amelynek betartását az Emberi Jogok Európai Bírósága felügyeli.

Az Európa Tanács az idén 186 millió eurós költségvetésből gazdálkodik.